Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Állóvizek, vízmedrek, vizes, mocsaras helyek

hető vissza Bogyiszló egyik részének Kotori neve. Benkő Loránd a kotyor szót a kunkorodik ige tövére a kuk-kuty = „szűk kis tér'Vre vezeti vissza. Talán e szótőre vezethető vissza a kátyó (Öcsény) és kátyú (Bogyiszló) mely az út kisebb mélyedéseit jelenti, melyben megdöccen a kerék. „Jaj de kátyús ez az út" (Bogyiszló). A k ö b ö 1 y e vagy g ö b ö 1 y e kisebb mint a kobolya, de alakra azzal egyezik meg. Rendszerint mesterségesen vájták és kis halastónak haltartó gödörnek, esetleg kútnak is használták. Ebből sem fogyott ki a vífe éb merőcsivel szedték ki belőle a beletett halat. (Decs). Kút. Ezzel a szóval jelölik vidékünkön a dombok alján felfakadó és már régóta kőbe foglalt forrásokat és a mesterséges ásott kutakat is. Kétféle kút ismeretes. Az egyszerű, ártérben készített itatókutak, széles ásott gödrök voltak, melyek vízéhez lépcsőkön vagy menedékes oldalán lehetett lejutni. Ezeket csak körülkerítették. Fáradságosabb volt a keskeny, mély, kővel, vagy fával bélelt kút elkészítése. Ezeket fedővel fedték le, hogy az arra járó állatok, emberek bele ne essenek. A kutakat lehetőleg ármentes magaslatokon ásták, mert az áradáskor a kútba benyomuló víz elszennyezte volna azokat. Csak a forrás és a nagyobb bélelt kutaknak maradt a helynévanyagban emléke. Ló-kút — „ménes legelőről", Döglöttkúti dűlő — „beleesett baromról", Posta kút (Dunaföldvár, Pesty), Török-kút (a decsi határban kettő is van), Kútvölgy — „a török időkben készült mesterséges csöveken vezetett márványkőböli kútról veszi elnevezését", Szarka kút — „Szarka János építette" (Decs Pesty), Betekintsi kút, — Szélesi kút, Zsikók kútja, Hegyaljai kút, Kesztőci kút (Alsónyék, Pesty), Belső kút, Külső kút (Kölked). A régiségben Madocsa határában Beszédes Pál kuta.

69 Felszekcső határában 1438-ban KözépkutK, Kopazkutha, Puteum 1384-ben. Kölked vidékén 1408-^ban Kewbelkwth.

70 Hagyás. Duna-hagyásnak nevezik a Duna áradása alkalmával kivájt gödröket.

71 Víz. A víz szó jelzős összetételben, álló és mozgó vízre egyaránt használatos tulajdonnévként. Fehér víz — „szőke vízéről nevezetes", Weisz wasser (Mözs, Pesty), Fekete víz — „Schwarz wasser, rectius Kába, hihető Kába vize, mint álló tóhoz hasonló kifolyás nélküli, vize azonban tartós, hihető hajdan itt folyó Duna mélyeitől ittmaradt meder" (Mözs, Pesty). Fekete tó — „soha ki nem apadó peshedt víz, fekete színétől" (Báta, Pesty). Elővízhát (Pilis, Pesty). Előfordul összetételekben: víz vagy lőállás, ami tóféneket jelent vagy vízágy, ami pedig medret vagy kiszáradt medret jelent. Pilis helyneveinek szógyűjtője külön kategóriánként sorolja fel a vízágyakat. Ide tartoznak a Nyéki határfok, Dombó határfok, Nyírágy fok, Báta, Dárfolyó, Sebescsónak út, Potyi, Bikád, Sárvíz^ és Füzesér. 1864-ben ezek valóban már kiszáradtak, s ez megerősíti azt a feltevésünket, hogy a vízágy medret jelent. Hasonló értelemben Óbáta vízágy — „hajdani medre a Bátának" (öcsény, Pesty).

72 A vízjárás közszóként a dombok vízmosására, időszakos vízágyára vonatkozik a ma már ismeretlen aszó szó helyett. A régiségben közismert aszó szó a decsi szőlőhegyekben maradt fenn a Görögszó (Görög aszó) szőlőhegy, valamint Aszuágy — a török időkben elpusztult falu nevében.

73 A v ö 1 g y az ártérben szélesebb, mélyebb területet jelent, de a szóban nincs kifejezve közelebbről jellege, vagy használata. Pálózi völgy, Sir völgy, 26