Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Állóvizek, vízmedrek, vizes, mocsaras helyek

Nagy völgy eleje (Madocsa, Pesty), Gyűrvölgy (Bogyiszló), Simon völgye (Öcsány, Pesty), Völgy sziget, Gsábrádi völgy (Decs, Pesty) Kisakol völgy, Öreg akol völgy — „nevüket régebbi időben ott állott baromaklok és őket akolf ormára berekesztő nádas tavaktól veszik" (Alsónyék, Pesty). A környező szőlőkkel beültetett dombokon a völgy-elnevezés megszokott és közérthető. Feltűnő, hogy ezek a völgyek is gyakran tulajdonosra mutatnak: Simon völgye (Öcsény, Pesty), Ékes völgye, „kinek itt rejtett pincéje volt", Nagy Miska völgye — „hajdani tulajdonosától, családtagjai most is élnek részben, a völgyet is bírják" (Báta, Pesty), Csarnai völgy — „nevét Törökországból ideszakadt tulajdonosától" (Mohács, Pesty), Jenéi völgy, Cselei völgy (Mohács), Húzom völgy (Kölked). Szék, Széked. Mészöly Gedeon a víz, a tó közepe, belseje, feneke, színe (v. ö. tojás széke) jelentésből eredezteti a szék-széked szóval képzett helyneveket.

74 Ezt látszik megerősíteni a decsi Székednek másik neve is: Szőre tó. Vidékünkön nagyobb szikes területek ugyanis nincsenek, s ha vannak is ilyen foltok, ezek újabb keletűek, nem idősebbek 100 esztendőnél. Ezért fenntartással kell fogadnunk Pesty helynévgyűjtőinek szómagyarázatait. Köznévi használatával már találkozunk. Székága (völgy) (Madocsa, Pesty), Széked —- „nevét szikes, rossztermő tulajdonságú földjétől vette" (Bogyiszló, Pesty), Szék, Nagyszék (Tolna, Pesty), Kesztőci Széked (Decs, úrbéri per, 1812.). Széked ága — „szántó, székes föld minőségétől" (Decs, Pesty). Széked vagy Szőre tó (Decs), Széktói, Kerekszéketi, Hosszúszéketi, Két Székes Közi dűlő. (Alsónyék, Pesty), Székető — ,,legelőterület az Örjeg völgyön" (Csanád, Pesty). Régiségben Kwkutzek — kőkútszék — ma Székága Madocsa határában, 1320-ban.

73 A mocsaras, nem nyílt víztükrű helyek igen változatos elnevezésűek. Elsőnek feltűnik, hogy a rét, rétség ma már vidékünkön közszóként többnyhie néni mocsarat, lápot hanem kaszálót jelent. Vidékünkön és közvetlen szomszédségában a Duna bal partján, tulajdonnevekben még általánosan él a rét régi jelentéstartalma is. Madocsán a rét a falutól nyugatra elterülő, korábban földművelésre alkalmatlan mocsaras terület: „Rét az nádas... a falu és a Hegy között az uraságé volt". Rét — „200 hold nádas hely itteni tájbeszéd szerint rét". Tatár rét — „rétség, vagyis nádas neve, tatárokat belehajtották és belepusztultak" (Pataj, Pesty). Közép rét — „bokros legelő tófenekekkel. Közép, mert a Sár és Pösze vize között fekszik s valaha kaszáló volt. Áradáskor víz alatt van" (Pesty). (A szógyűjtés idején Bátán már a rét a kaszálóval lett egyértelmű, innen ez az erőltetett magyarázat.) Vári rétek — Kölked vizenyős legelőterülete. Mözsön a magyarok által Hosszú rétnek nevezett részt, az ugyanott lakó szlovákok Zrebene-nek nevezték, ami mocsarat jelent. A németek pedig Morastwiese vagy Langetheit-nek „mert hosszú fekvésnek" — írja Pesty helynévgyűjtője. 1825-ben gr. Zichy Ferenc jelentésében a Sárvizet szegélyező^ összesen 69 805 holdnyi mocsaras, vízzel borított területet, melyet később a szabályozással lecsapoltak, Sár-rétének nevezte. Máshelyütt Sárvízi bozótságnak nevezi ezt a területet.

76 A Sió úszóláp szerű részeit kaszálták is (Krieger Sámuel kézirata). A XVIII. században igen sok perre adtak alkalmat az ártér kaszáló rétjei. Ezeket legnagyobbrészt a magasabb helyeken irtották és éppen nem a korábban rétnek nevezett helyeken. Ily módon vált lassan a rét a kaszáló szóval egyértelművé. A rét és kaszáló fogalmával még foglalkozom. 27