Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)
ÁLLATTARTÁS - Marhák
után eleibe adandó Jószágról is tsak fele bér fizetésre köteleztetik a gazda, a pásztor pedig fc . ^ ^^ ^ ugy szent György Nap eWU is az eleibe hajtandó jószágot (ha kevés számmal leszen is) tartozik őrizni, s ° nZtet A Z " ökrök egy részének téli legeltetését a közös pásztorra bízták, de a többség be-eresztés után külön őrizte télen a *°*&é\ . . . . , , .. . 1810 ben a borjúpásztor bérleveléhez hozzáfűzik, hogy a borianként jaro heti 1 kifejés helyett „a ki inkább búzát akar adni, tehát 3 Borjútól 1 véka Búza . 1812-ben a gulyás kapott: r 1 Minden öreg számtól 1/4 véka Búza, 1 kenyér, 1 fazék étel es 9 x 2. Harmadfű marhától 1 kenyér és 3 garas 3 Eav esztendős, vagy tavait borjútól ött Qaras 4. Két öreg Bika szabadon hagyatván, a többi marhatol a CommumtasA^m^en kelt bérlevélből kitűnik, hogy két gulyát állítottak fel, két e»lvás számadóval Ebben az évben is volt borjú- és ökörpásztor, csak a tehénttSor^^hién^. Ebből esetleg arra következtethetünk, hogy a két pásztor említése niany fejőstehenek gulyája volt. gulya közül az egyik a rideg, másik pedig a i J * J ^ ménesnek 1846-ban külön van borjúpasztor es kulon okorcsordas, oe a menesneK, j.oiu uaii ÍVL* + Q v 1 A r ,pQnrdának P^V számadója van akkor. A szamkinn háló jószág-nak, es a tehencsordanak egy ja adó fogadott bojtárokkal és családtagjaival ^^^™ ^kó fe^naradt ban ketten vállalták a három nyájat 1850-bol sza ^ zl *^^ k^Slta bérlevél Madocsáról. Ekkor csikóst, okorcsordast es borjupasztort kuion kulon foTdtak a tehéncsordához és kint háló gulyahoz ismét egy számadót szerzőitek Miniezek a n yá jak, az ökörcsorda kivételével, még az 1940-es évekig f^á^iaf^vasztol Mindszentekig jártak ki. Paraszti nyájak téli legeltetésZllf^IZttár nem tudott. A borjuknak külön legelőt jelöltek ki, a szántó^aTkörülvett Székágát, hogy a többi csordatol távol legyenek. ^"Sek rideg nyája nem.^A^^l^ z ^^ ££ teheneket, régebben ökröket is tarthattak. A múlt szazad közepén mar lotar tó, fuvaros község^ & Rezesek során elvesztették nagy, A Paksiak **&* közbirtokos földesurak birkákat tartottak és homokos legelőiket. Ezeken a kozDirto^os i p „, „ k időnként bérbe adták más falubelieknek és árendásoknak. Ha volt is Paksnak a XVIII szazad folyamán kintháló nyája, az meg ebben a szazadban meg * szűnt 1829-ben Ménes és Gulyabeli marha nintsen. Számos birka nyájaik re~ 1864-ben paksi legelők neveikent taiaiju , » a Duna melléki legelőt. Ezek területe meglehetősen kicsi, erre járhatott ki a ^""z^etlen legeltetés a múlt s^zad közepéig az ^éni lekelt"^ Bez A e é^stvS SalMd^toKos a gerieni gulyás keze aM bo cstott 115 heverő marhát. A íekorolás szerint ^^J|K» harmadfű 12 másodfű üszőt, 2 ötodfu okrot, i negyediu es 1 tiarmadluokrot fa 2 öTeg bikára raásodfííek 2 db számit egynek," darabonkent pedig kapott %*Ft% Áz hogy a gérjeni gulyás ennyi távoli uradalmi jószágot befogadhftott a guTyába azt látszik bizonyítani, hogy nem sokan adtak kezére allatai362
