Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Állóvizek, vízmedrek, vizes, mocsaras helyek

) térséges árokból kitermelt földből magasították valaha a területünkön feltűnő mocsárvárakat, így a decsi határban lévő Pulavár dombját, melyen Pesty idejében még falomladékok voltak láthatók. Pulavárt a Hadásvány veszi körül. Ebbe a vizet a Hadásvány-tó foka vezette. „Gyaníthatólag hadjárat alkalmávali torlasztásból veszi nevezetét" (Decs, Pesty). Az ásvány szó előfordul területünkön oklevelekben is. Madocsán 1145ben kelt oklevélben olvassuk: „supper quodam vado

} vulgariter fosato dicto Zalaasvanya, alio nomine Zalakere vocato". Ugyancsak Madocsa határában említődik „jossato quodam heudes hasvanya vocatam"

61 Szeremle és Felszekcső határán Tewtusassuanya név szerepel. 62 Árok. Kisebb, víz vezetésére ásott létesítmény, ami azonban nem rendelkezett a fokok kiterjedt funkciójával. Találkozunk vele Gerjenben: Fehér árok, (1858. úrbéri per). „Árkos rét — Grabenwiesen. A víz leeresztése végett ott létező árkokról" — írták a Pesty-féle kérdőívre a mözsiek. É r. Kicsi vízfolyások kapták az érrel kapcsolatos tulajdonneveket. Valószínű természetes erek kimélyítésével, összeköttetésével, illetőleg felhasználásával létesítettek fokokat is az idők folyamán. Mély ér, Hosszú ér, Nagyakolalja ere (Madocsa 1828-as térkép), Pap ere (Bölcske Pesty), Malom ér (Fadd, Pesty), Hosszú ér (Öcsény, Pesty), Érfoka és tava — „sok ágra menő folyásáról neveztetik" (Decs

s Pesty), Füzes ér (Pilis, Pesty), Vizicsaér fok (Szekcső, 1866-os térkép). Melegér, Füzér, Körösztere, Gyilkosér (Kopács, Pesty). Régiségben Zalakere Madocsán.

63 Pösze, Pöce. Pösze folyó, Vén Pösze (Báta, Pesty). Pösze csatorna „a legrégibb csatorna, tisztább a vize, mert nem folyik bele a zápor, jó hal is van benne" (Báta). „A borhajók meg a sóhajok a Pöszén mentek föl (a Dunáról Bátán át Bátaszékre). A Sárvíz közelebb volt, de a Pöszén mentek föl a hajók mindig" (Báta). Vén Pösze, Pöcze, Vén Pöcze — haszontalan kategóriába sorolva a bátai uradalmi összeírásban 1873-ban. Pöszei vízfolyás Bátaszéken, ahol egy szakaszát Rárosnak is nevezik. Pösze fok Faddon is előkerült ? Kopácsott 1864-ben már csak egy vizes, nádas térség viselte a Pösze nevet (Pesty). Pápai szótárában jelentése „cloacalis fluvius" (Nyr. 22: 99). Bárczi szerint a bajor: pütze, középfelnémet: bütze „gödör, pocsolya átvétele", bár itt területünkön kétségtelenül csatorna, kanális értelme lehetett a szónak. Talán közvetlenül a Bátaszéken egykor megtelepült és a vidék földművelését javító, mocsarakat csapoló német és francia ciszterciek tevékenységére vezethető vissza. N á s z 1 ó . „Ez a folyó hajókázható és halászó víz volt, eredve Pilis község alatt a volt Sárvízből, s ott Kovács foka neve alatt alá nyéki határt elhagyva a bátai határon Pösze név alatt lefutva, ugyan Báta alatt viszont a Sárvíz mederbe szakadva — jelenleg csak áradás idején van benne tetemesb víz, száraz időben az egész folyam meder csekély potsola" (Alsónyék, Pesty). Talán egybevethető a Nászló folyónévvel, s annak etimológiájával.

64 Állóvizek, vízmedrek, vizes, mocsaras helyek Tó. A nagyobb, többé-kevésbé állandóan vízzel telt helyeknek neve területünkön. Egy részük folyó holtágából keletkezett, s azt nevük is jelzi, így a Gemenci erdőben lévő egykori holtágból, melyet Forgó Dunának is ne22