Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TÁJ TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI - Az ártér és vele szomszédos felszínformák, valamint a növény- és állatvilág jellemzése és népi elnevezése - Állóvizek, vízmedrek, vizes, mocsaras helyek

veztek, később Forgó Tó lett. Madocsa határában volt Hosszú Holt Duna és Kerek Holt Duna is, mindkettő tó. A mélyebb terület, melyet magas vízállásnál nagyjából összefüggő víz fed, mégha azt benövi is a nád és sás neve tóság. A tóság hasonló a régi értelemben vett réthez, de jobban kifejezi a nyílit víztükrök jelenlétét. Szárazabb esztendőkben vagy évszakokban a tóság nagy részéről lemegy a víz, s csak a tófenekekben vagy egyszerűen fenekekben marad meg. A fenék csupán iszap, sár. Ha rendkívüli időjárásnál ez is kiszárad, repedezett, növényzetnélküli térség marad vissza. Az árterületek fokozatos kiszáradásával a tóság köznévből alkotott helynevek tovább élnek, így a régi decsi Alsó és Felső Tóság az elkülönözéskor még megfelelt nevének, később kiszáradván azokon két uradalmi major, Cserenc és Bogra létesült, de továbbra is nevezték a területet régi nevén Tóságnak, ill. Tóságoknak. Öcsényben Pesty kérdőívére Nagy- és Kiskarácsony név után azt jegyezték fel, hogy „azelőtt Tóság, most legelő". Az 1833-ban Mohácsott folyó perben az egyik polgárt azzal vádolták meg, hogy a Tóság rétjét önhatalmúlag elfoglalta. Az esküdtek megvizsgálván, úgy találták, hogy a kérdésben forgó Tóság sem egyiké, sem pedig a másik pereskedő félé, hanem az a város része.

65 A tósághoz hasonló fogalom a tós: Tós — „hajdan erdőség most szántó" (Laskó, Pesty). A tó-állás az a terület, melyen a víz megáll. Decsről ismeretes köznévként is: az urbariális perek során említenek egy darab tóállásos földet.

66 Pesty idején a tóság köznévként szerepel még pl. Ólak allya — tóság (Decs, Pesty). összefoglalva: fenék, tófenék — a legmélyebb, növényzettel nem borított, nyílt víztükör, illetőleg annak helye. A tó — a tófenék és annak növényzettel fedett, sekély vizű kerülete. Tóság — olyan terület, mely egészében mélyebben fekszik, de amelynek csak egyes részein vannak tavak, víztükrök. Területünkön a következő tavak fordulnak elő. Halastó, Csádés tó — „itt fekvő csupán nedves években esőzésekből összefutott vízállástól... csak csádét terem" (Dunaföldvár). Paloz tava, Ágoston tó, Meg tó (meg — mögbfe|n lévő tó, vagyis hátsó tó értelemben) Pilis tó, Kispilis tó, Széles ító (Madocsa, Pesty és az 1828-as úrbéri térkép). Nádas tó és foka (Madocsa), Géczi tó Biri tó (Paks), Fejér tó, Gergi tó, Békás tó, János tava — „halászható víz és bozót, hajdanában, most kaszáló és szántóföld" (Gerjen, Pesty). Pojtvai tó, Ollári tó, Pecseri tó, Halomi tó, Halasica tó, Szentistványi tó (Bogyiszló, Pesty), Sólyom tó (Mözs) a sólyom vagy súlyom nevű vizigyümölcsről, Füstös tó (Szekcső, Pesty) ^ Pák tava, Görzse és Vitokna tó — „azelőtt tavak, most kiszáradva legelőnek használtatik", Kerenye tó, Ózsáki tó, Rácz Pál tava, Magyar tava — „Magyar nevű családtól neveztetve" (Öcsény, Pesty). Salista tava, Pap tava* Kis és Nagy Kelőtze tavak, Tüttös göröndi tó, Dorka tó, Oátpros 'tói Fodor tó, Nyüves tó, Pógár tó, Lankotz tó, Rácz tó, Köldök tó, — „benne összpontosított vizekről", Zátó tó — „ilynevű család birtokáról", Zantsó — „halászó tó", Kerek gyötvén tó, Szeg gerenda tó, Honkos tó, Egres tó, Lőrinc óra tó, Indalló tóság, Bazsó tavai — „ilynevű nemes család hajdani tulajdonosáról", Ispán halászó tó, Taskony tava és foka. Meződ tava, Ketskemlő tava, Bán halasztó, Balázs tava, — „halászójáról", Mélyzátony tó, Zátony tava, Ér foka és tavai, Lasi tava, Varga tava, Hudza tó, Hattyas tó, 'Hadásvány tó és foka, Lanka tó, Isztárai tavak, Békás tó, Taligás tó, Botké tava, Fehér tó, Tartsa tó, Pálé tava, Füzes tó, Törgyény tó, Gyöngyös tava (Decs, Pesty). Tátos tó, Orbó tó, Hattyas tó, Asztalosok tója (Pilis, Pesty). Széktó, Nagytó, Felső, Alsó Hattyas tó, Ágas tó, Nagy tó, Kerek tó, Miklós tó, Békás tó, 23