Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Alsónyék

kibérelte. Most fia Kliegl Sándor árendálja ezeket a falvakat. Jani (Jany) idejében élt itt egy Vámos Isván nevű paraszt, aki írni és olvasni tudott és aki a falu jegyzője volt, aki ezt a szép munkát elhatározta és feljegyezte nemcsak az egyház pásztorainak nevét, hanem az emlékezetes dolgokat is eddig az időig .. ;

,m Szerepel a török defterekben is 66 házzal. Mint a bátai apátsághoz tartozó birtok, 1627-ben a pozsonyi káptalan kezére került 40 házzal, ugyanakkor, amikor Decs is csak 40 házból állt.

170 A református vallást 1626-ban vették fel.

171 Mint a decsiek a Buvatba, a hagyomány szerint úgy menekültek a nyékiek a mocsarak közt fekvő Bessenyő-hát rejtekébe a hadjárások idején. Itt káka-böngyölével táplálták magukat és gyermekeiket. Azt is emlegetik egyesek, hogy az odamenekülteket a tatárok magyar szóval próbálták kicsalogatni: „Kati, Panni, Sári, Mari gyertek ki, elmentek már a tatárkok!"

172 Alsónyéktől nyugatra lévő dombok alatt több falu teljesen eltűnik a török korban, a felszabadító háborúk és Rákóczi szabadságharca során. Ezek közt legnagyobb volt Kesztölc. A régi Sárköz egyik legnagyobb települése, mezővárosa, vásárhelye. Kesztölc a XVII. században a titeli prépostság birtokában volt.

173 (Pataki József kéziratában 1468-ból is idézi, mint mezővárost.) 1566-ban 19 lakosa van a török defter szerint, de 1572-es defterből már hiányzik.

174 Nevét talán a decsi Kesztölci Széked és az alsónyéki Kesztölci szántóföldek, dűlőnevek és a nyéki Váracska nevű helynév őrizte meg. (Kesztölc—Keszthely szó a latin Castellum szó szláv átvétele.) Ettől északra alakult meg 1750 után Várdomb német falu. Semmi esetre sem lehetett azonban az a Kesztölc város annyira lent délen, a Mórágyi-völgy bejáratánál, amint azt Pataki József feltételezte.

175 A nyéki határba olvadt bele Kesztölcön kívül még Ság, Kürt, vagy Kürtös, Lángfő, Újfalu és Aszivágy határa is, vagy legalábbis határának egy része, de e települések népének Nyékre való költözéséről nincsenek olyan szép adataink, mint az eteiek és asszonyfalviak Decsre húzódásáról. Az említett falvak 1558-ban még mind lakottak, de 1572-ben már csak részben. 1627-re pedig már mind lakatlanná váltak, illetve rácok lakták. Rác faluként említik 1627-ben a Sárközben Lángfőt, Nyirszót és Öcsényhez tartozó Ebest és Almást is.

176 A falutól keletre a Duna felé is volt egy elpusztult falu: Porboly. A nyéki szállások egy részét az egykori falu magaslatára telepítették a XVIII. században. A pörbölyi határ másik részén Báta és Bátaszék osztozott. Az 1690-es conscriptióban azt olvassuk, hogy a török alatt a csornai prépostnak fizettek évenként a nyékiek 10—25 forint adót. A felszabadító háborúk alatt 15 telek volt, az összeírás időpontjában azonban már csak 8. A töröknek minden'földműves 3 forintot adott, a falu együtt 5 szekér fát és szénát, minden terményéből és borból pedig tizedet.

177 1728-as megyei összeírás szerint 30 örökös jobbágy használja területét, mely nincs telkekre osztva. 9 fiú él apja kenyerén, ezenkívül még 2 zsellér, akiknek földjük nincs, de szőlőjük van. Jobbágyi telekhez tartozó földje saját határában nincs. Távolabb fekvő földekből 140 pozsonyi mérőre valót használnak. Egy család tizenegy, egy család tíz, két család 9, egy-egy család pedig 8, 7, 6 és 4 mérőre valót használ, három család pedig 3—3 pozsonyi mérő szántón gazdálkodik. Van 137 kaszás jobbágyi rétje és 145 1/2 kapás telki állományba nem vett szőlő és 23 kapás új telepítés. A szántókat két nyomásban művelik, kaszálójukat a víz önti el, erdőjük és gyümölcsösük nincs. 1829-ben 48 1/4 sessióval rendelkezik itt 149 jobbágycsalád, ezenkívül él még itt 22 kisházas, 4 nemes és egy mesterember. A határhasználat úrbéri 122