Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Decs

ben a dühöngő pestis miatt a falu egy része Étére vonult ki, ott temettek el egy decsi embert.

148 A decsiek Ebes puszta nevét is a Rákóczi-korból eredeztetik. A puszta egy részét ugyanis a decsiek bérelték a XVIII. században. „Oly sok halott volt ott Rákóczi csatáján, hogy a kutyák ették meg (a halottakat). Balogh Ádám is ott veszett el Szekszárdnál, ki is volt írva. Az a fa Magyarország közepén van."

m Valamiféle rejtett és vízzel körülvett hajdú- vagy haramiatanya emlékét őrzi a Pulavár helynév is. Pulavár körül víz volt, s a vizet oda vezető fok neve ma is Hadásvány foka. „Pulavára romjai közelében, gyaníttólag hadjárat alkalmávali torlasztásból veszi nevezetét." (Pesty). Pulavár göröndjén török kori karcsú cseréppipákat találtak. A pipázást a szúnyogok riasztása tehette szükségessé. A bátai apátság javainak 1688-ban történt összeírásában Decsről azt olvassuk, hogy egykor 60 házból állott, de most csak 30. Tizedért bérlik a szekszárdi apátsághoz tartozó Étét és Asszonyialvát. A halászat tizedét részben Jány bátai (a bátai és bátaszéki uradalmat még a XVI. század folyamán összevonták) és részben a szekszárdi apátnak fizették. Ugyanekkor Ethén 9 hold erdő, 200 hold szántó, 50 hold rét és 200 kapás szőlő volt. 1690-ben készült „urbárium et conscriptio"-ban az áll, hogy a decsiek Csornára küldték fel adójukat a török alatt, évente 40—50 forintot. A török alatt 38 telek volt Decsen és 4 vagy 5 zsellér. Most már 17. A telkesek 2, a zsellérek 1 forintot fizettek a töröknek.

150 1696-ban már Jány apát szedi tőlük a 120 forint árendát, a tizedet, és fejenként 3 napi robotot követel. E jelentés szerint a falu török ura a budai őrség volt, ennek adóztak fejenként 3 forintot, a zsellérek pedig 1 forint 50 dénárt. Ezen kívül tizedet is adtak. Közben magyar részre is adóztak, Móró Istvánnak Pozsonyba 30 forintot és Ferdősnek Győrbe 40 forintot. Ekkor a falunak 105 hold szántóföldje volt, ebből 90 holdon búza és rozs, 11 holdon árpa és 4 holdon zab termett. Műveletlenül maradt 450 hold. 180 hold rétje és tölgyes erdeje volt, mely utóbbi egy óra hosszú és fél óra széles terjedelmű. Szőlőhegye 314 kapásból állt, de 200 kapás műveletlen. Egy kapásra 100 ölet számítottak. A püspöknek a Sárvizén malma volt. 40 lakóházból 25 volt lakatlan. Fennmaradt 1718-ból való magyar nyelvű úrbéri szerződésük is. Ebből kitűnik, hogy Várdomb tájékán Jánynak majorsága volt, amit a decsiekkel műveltetett. Ezenkívül a szőlőből szedte a legtöbb jövedelmet. A szerződés egyben decsi nagycsaládok lélekszámára is utal, „Sokszor hozzám küldött Decsy Jobbágyaimnak maguk bizonyos állapotjoknak és megmaradásokul instálló és Könyörgő leveleket vettem, tovább halasztani nem akarván alább megh irt punctumokban tovább is kívánom őket megh tartani: 1. Mint eddigh szokás volt köztük is a Szántás annak munkája eddig való szőlőkh munkálkodása ezután is annyi, kik penigh megígértek huszhuszonöt napira csinálni, annyira csinálták, hogy peniglen valamelyik elöregülne, mennyi napi az, annyi napit helyette csináljanak, hogy helyában a munka ne légyen ugy ezután is lészen. 2. Mint eddigh ezután akármibül esendő tizedgyeket nyomtatni nem fogják, de mely nyomtatókat fogadok rea azok tartoznak gazdálkodni, ki nyomtatván jószágokat helyre hordani mint eddigh szokás volt mikor penigh helyre hordották azután mennyi napot töltvén a verembül való ki szedésben alább 112