Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Decs

megh irt napok számában tudattatik, ki pedigh két ökrével maga hordgya két napszámban, ki penigh néggyel három napszámban az olyanok(ná)k tudatik. 3. Korcsmárosok ezután minden akótul nem ugy mint eddigh adattatik 12 pénz, de ugy hogy ki... (olvashatatlan) a Tized Korcsmárost állított hozzá. 4. Mely magló göbék ecczer megh Tizedeitettek azután kinek miként van megh köll hadni kinek kevés egyet kinek több kettőt, kinek bármi harmincigh, negyvenigh hármat, azon fölyül kinek több négy-et de tovább nem, azután a többi tizedeltetik. 5. Migh én alá nem megyek, addig Tisztartó szükségére az egész falu tartozzék 24 öli fát és két öli szénát adnyi, jó idővel behordani, helyre raknyi, de midőn én alánienendek mind annyival ezekbül tartoznak mennyi nékem szükségemre kívántatik. 6. Ezen kívül ki jób gazda másod, harmadmagával vagyon, az ollyan tartozzék esztendőnként 8 napot szolgálni, kik penig középszerént magokat birják 6 napot, kik szegényebben éppen az olyaténok eöt napot, az mely embernek ámbár edgy fia kettő légyen is, szegénséggel légyen, az olyan sem tartozik eöt napnál többet szolgálni, mely özvegy asszonyok(na)k penigh valamely örökségecskejek vagyon, az olyaténok is három napot szolgálni tartoznak, mely dolog nekik illendő."

151 Az 1720-as összeírás is megemlíti, hogy Decshez hozzácsatolták Étét, így lakossága megnövekedett. Mindkét helység területe jó, hantos, termékeny föld. Az őszi és tavaszi vetés 3—4 köblöt fizet. A rétek és legelők szárazság idején elegendők volnának, de ha a vízáradás elönti, hasznavehetetlenek. Ugyanígy sasos szénája is csak száraz esztendőben terem. Jó bort termő szőlőhegye van Étén, ahol 23 mérték terem. Korcsmája keveset jövedelmez, mert mindenkinek van bora, mészárszéke nincs. A Sárvizén 2, a Dunán 1 malom forog. Makktermő erdeje nincs. Olyan mint egy sziget — jegyzi meg végül a magyarázat. (1715-höz képest 1720-ra kettővel fogyott a jobbágyok száma, így 52. A zsellérek száma változatlan; 22. Szántóterülete 1715-ben 1346 köböl, 1720-ban 1224. Étén 300 köböl földet műveltek. Rétje 183-ról 236-ra növekedett. Szőlője 297ről 276-ra csökkent.) Daróczy Aladár szerint az egész megyében ekkor már egy adózó háztartásra Decsen jut a legtöbb szántó, 16,5 köböl, a megyei átlag 13,8. Szőlőből 3,2 kapás, a megyei átlag 1,8-del szemben. Hasonló a helyzet a rétek dolgában is. 1721-ben 54 jobbágy, 16 zsellér, 13 nős testvér és fiú szerepel az összeírásban, összevetve a rendelkezésünkre álló összeírásokat, az állatok száma 1720-től rohamosan fogyott a század közepéig, kivéve a fejősteheneket, meg a borjúkat. Szó sem lehet azonban elszegényedésről, csak az összeírások pontatlanok, illetőleg egyre bátrabban rejtik el állatállományukat. A fejőstehenek helye bent a faluban volt.

152 Az 1728-as megyei összeírás szerint 3 egésztelkes jobbágy mellett 81 fél- és negyedtelkes lakik Decsen, 62 1/4 telken. Mindnyájan őslakosok (hereditarii subditi). 26 felnőtt fiú él egy kenyéren apjával. 142 hold földet a telki állományban, 201 hold földet pedig a pusztákon művelnek, de telki földekként bérletért, (Per modum appertinentiales erga contractum) mégpedig Étén. Az etei határban azonban nem mindegyiknek van földje, a 333 kaszás jobbágyrétből van aki tizet, de a többség kevesebbet, sokan pedig csak egyet birtokolnak. A 355 kapás szőlő nem tartozik a telki állományhoz. 52 kapás az újonnan ültetett szőlőskert nagysága. Szőlőse 124 nem decsi illetőségű jobbágynak is van (extraneus). A határban két nyomásban szántanak. 8 Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. 113