Tanulmányok Tolna megye történetéből 7. (Szekszárd, 1975)

A TELEPÜLÉSEK ÉS NÉPEIK - Öcsény

apát lovászainak, lovas fegyveres kíséretének, hírnökeinek és szekeres szolgáinak, valamint pásztornépének egy része. Mint hadakozó fegyveres szolgálatra kötelezett, kiváltságos jobbágyokat az apátság földjeinek társtulajdonosaként emlegetik az oklevelek. A XIV. században már külön önkormányzatuk van, amit Fajszi Széknek neveznek.

115 Nem valószínű, hogy Öcsény minden lakója, vagy a szekszárdi apátság többi falvai is mind megkapták ezt a kiváltságot. Még kevésbé kaphatta meg a Sárközben lévő többi falu, melyek nem is tartoztak a szekszárdi apátság birtokaihoz. A nemesi kiváltságosság hagyományát az 1816-os őcsényi cannonica visitatio még megtalálta. 52 kurta nemest jegyeztek fel ekkor. „Ezek kiváltságaikat felették az áttérés miatt. . ,"

116 1865-ben Pesty Frigyes kérdésére az őcsényi jegyző így felelt: „Öcsény tudomás szerint mióta I. Béla király az un. Szekzárdi nagy apátságot alapította mindenkor ezen saját elnevezéssel bírt: lakosai a fent nevezett apátságnak szabados katonái (libertinusok) voltak, mely jogukat egész I. Rákóczi Ferenc hadjáratáig fenntartották, ki a Kálvin hitet terjesztve az egész község hozzáállott s hitük miatt a kormánytól e libertinusságot elvesztették, s melyre a Rákóczitól kapott szabadságos levelet (1709. március) s dacára az 1518-ik hazai törvény 26 cikkelyének, 1780-ik július 15. Mária Therézia áltál a Nagyszombati iskolai uradalomnak adományoztatván jobbágyságra kárhoztatva nagyrészt eddig víz borította határunkon halászatból tengődtek .. ."

117 Ugyanezt írja szinte szóról szóra korábban Garay János is.

118 1828-ban az Egyed-féle kérdőívre válaszolva még 14 nemesről adnak hírt, de sem korábbi, sem későbbi urbáriális összeírásokban egyetlenegy sem szerepel. A XIV. század elején Egyházas-őcsény plébánosa 6 sárközi falu lelki gondozását látta el.

119 Nem tudjuk pontosan a 6 falu nevét, de mindenképpen az ártérben voltak ezek, mert a legközelebbi ármentes teraszon fekvő falu, Ebes szintén templomos hely volt már akkor. A 6 falu közt lehetett Decs is, melyben ekkor még csak fatemplom állt és nem volt plébánia. Feltehetően Gyürke, Óság, Kisőcsény, Batha, Decs és Öcsény lehetett ez a 6 falu. A XVII. század végére ugyanis, Decs kivételével, ezeknek a falvaknak a határát mind öcsényhez csatolták, sőt a teraszon fekvő Ebes, Almás és egyidejűleg Csatár pusztákat is az őcsényiek használták. Legújabban öcsény határa kelet felé is megnagyobbodott. Bodrog megye határát képező Duna a középkorban nyugatabbra volt, mint ma, talán éppen a ma Kis-Dunának nevezett ágban futott. Az őcsényi határhoz került Gemenc ezért lehetett a kalocsai érsekségé, mivel régen az már Bodrog vármegyéhez esett. Öcsény a sok sanyargattatás közepette is a török korban mindvégig lakott helyként szerepelt az összeírásokban, de az említett falvak sem lakatlanok mind a XVII. század végéig. Óság 1543iki összeírás szerint már lakatlan volt, de Ebes 1560-ban még 16 rajnai forintot fizetett gabonatizede fejében Szigetvárnak és a török 1572-ben 77 ház után szedett benne adót, ugyanakkor Öcsényben csak 55 ház volt.

120 1627-ben azonban már Almáson és Ebesen is rácok laktak. Csatár 1561-ben még szőlői után fizetett, de szántóföldje nincs, a töröknek pedig 1572-ben 17 ház után adózott.

121 1690 körül Öcsény „a Bat vize mellett" 95 lakost számlál, van három háromkerekes malma, ugyanakkor Ebes „totaliter desertum". „Buda vissza vétele előtt az akkori villongós időkben sokat szenvedett ez a Helség, most a töröknek, majd törvényes uralkodójának kénytelenítetvén engedelmeskednie..." Ha megtehették, szétfutottak a mocsaras erdők, nádas bozótok közé. A hagyomány szerint ekkor futottak az erdőkbe Gyürke és Özsák (Öság) is. „Mindezen helyek lakói hír szerint a rácoktól sokat üldöztet102