Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275

közgyűlések szónokainak felszólalásaiban. Szavaikban mindenütt ott kísért a „bolsevizmustól", a balratolódástól való félelem, akár a karhatalom erősítését kívánják elérni, akár egy igen „mérsékelt demokratikus" irányt szorgalmaznak és a földreformot sürgetik.

15 Az 1922-es és az azt követő esztendők, amelyek tele voltak belső nehézségekkel, mégis meghozták már az ipari vállalkozási kedvet és lehetőséget. A munkanélküliség felszámolására, a létalap biztosítására alulról történik néhány bátortalan kezdeményező lépés. A megyében alakuló szövetkezetek, vagy feldolgozó telepek majdnem mind a mezőgazdaság közvetlen érdekeit szolgálják, így jött létre Tolnán az Országos Gyógynövény- és Paprikakirendeltség paprikatelepe, amely a megye területén folyó paprikatermelés és a paprikamalmok ellenőrzésével foglalkozott, vezetője egy miniszteri segédtitkár lett.

16 — Szekszárdon 1922 májusában Heigl és Szűcs közkereseti motorüzemű malom építésére kértek engedélyt, és ezt az ipartelepet a szekszárdi vasútállomás mellett szándékoztak felépíteni. Wolf Arnold Fő utcai házában ugyancsak malmot kívánt létesíteni.

17 Sok szó esett az 1920-as években a Sárköz árterületén lévő belvizek levezetésére szolgáló szivattyúmű létesítéséről, amelyet Decsen akartak létrehozni. Ez annál is inkább volt sürgős és fontos, mert a bátaszéki telep létét — a szerb megszálló hatalom részéről — veszély fenyegette.

18 — Utóbb a bátai és a decsi szivattyútelep villamos centrálévá fejlesztése is szóba került, de ebből a tervből nem lett valóság. 1923-ban Bátaszék község Rosenberg Mátyás nagybérlővel lépett egyezségre, aki a község villamos világítását a malommal kapcsolatosan oldotta meg.

19 A létesült melléküzemágak is elsősorban a mezőgazdaságot szolgálták, mint pl. a Dunaföldvári Polgári Gőzmalom Rt sertéshizlaló telepe, amelyre 1920-ban kaptak engedélyt.

20 A Tolna megyében lévő nagyobb gyárüzemek — kivéve az állami selyemgyárát — a Hitelbank érdekkörébe tartoztak. A Mezőgazdasági Kereskedelmi Rt, a Máza-szászvári Hengermalom és Téglagyár Rt. és a Dunántúli Egyesített Hengermalom és Ipar Rt. éppúgy e bank érdekkörébe tartozott, mint a szekszárdi Molnár-féle nyomdai műintézet és szabadalmazott íróaljzatgyár rt. Ez utóbbi 1920-ban a Franklin E. írod. Társulat Rt-vei került közelebbi kapcsolatba, amely a gyár tőkeemelése kapcsán annak 1000 db részvényét vásárolta meg. Ezen a réven került közelebbi kapcsolatba a Dávid Károly és Fiai Dobozáru és Faanyag Lemezgyár Rt-vel, továbbá a Hegedűs és Sándor debreceni irodalmi és nyomdai rt-vel és Lampel Róbert budapesti könyvkiadó céggel. Ez a szorosabb kapcsolat hamarosan az igazgatóság tagjainak a vállalatok képviselőivel történő kiegészülésében konkretizálódott.

21 A helyi sajtó hamarosan arról is hírt adott, hogy ez a cég, amely főként dísznaptáraival szerzett hírnevet magának — külön osztályt rendezett be bőr- és selyemáruk előállítására.

22 Szekszárdon a gyárjellegű üzemek közül a villanytelep modernizálása foglalkoztatta elsősorban a közvéleményt, minthogy a nyersolajmotorok anyaghiány miatt állandó fennakadással működtek.

23 örömmel üdvözölt a helyi sajtó minden olyan megnyilvánulást, amelyben a községek saját kezdeményezésükkel igyekeztek megvalósítani a világítást. Nagyszékely például a helyi malommal kapcsolatosan létesített villanyteleppel oldotta meg a köz- és magánvilágítás problémáját, de már foglalkoztak villanyerővel történő cséplés és fafűrészelés 296