Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

A reform szellemének érvényesítése érdekében szükséges volt a nevelők politikai, szakmai, módszertani továbbképzésére, amely 160 munkaközösségben eredményesen folyt. Szükséges volt politikai tisztánlátásuk, világnézeti megszilárdításuk, az új tankönyvek, tantervek bevezetése miatt is. Ez idő alatt több száz pedagógus végezte el a Marxista—Leninista Esti Egyetemet és évente 120— 130 nevelő végezte el a szakosított ideológiai tanfolyamokat (marxista etika, esztétika, korunk gazdasági, politikai kérdései stb.). A vezetőképzés keretében 42 általános iskolai igazgató végzett 2 éves tanfolyamot a Kaposvári Tanítóképző és a Pécsi Tanárképző Főiskola tartalmi irányításával. A műveltség és szaktudás iránti igény jelzi, hogy általános és középiskoláinkban a megye több ezer felnőtt dolgozója szerzett ez idő alatt általános iskolai és középiskolai végzettséget. Csak az 1963—64. iskolai tanévben 2462 középiskolai és 1870 általános iskolai felnőtt tanult. A tanulás valóságos népmozgalommá vált. A világnézeti nevelőmunka nyilvánvaló eredménye, hogy évről évre csökkent a vallásoktatásra jelentkezők száma, s ez az 1969/70. tanévben már csak a megye általános iskolai tanulóinak 15,3%-át jelentette, a középiskoláinkban pedig már ilyen igény fel sem merült. Az erkölcsi nevelés munkáját határozottá tették a munkásmozgalmi jeles évfordulók (Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a Tanácsköztársaság, a KMP megalakulásának 50. évfordulói) megünneplése. Nevelőink jól kiaknázták az ezekben rejlő nevelési lehetőségeket. Mélyült a hagyományok és munkásmozgalmi hősök tisztelete, erősödött a nemzeti büszkeség érzése és az ellenség gyűlölete. Múzeumlátogatások, sajtó- és élménybeszámolók, emléktúrák, veteránokkal való találkozók, különféle munkásmozgalmi anyagok gyűjtése, élményszerű, színvonalas kultúrműsorok gazdagították tanulóink életét. Az évfordulók kapcsán tartalmasabbá vált a hazafias és honvédelmi nevelés munkája is. A hazai táj, a nép és a nyelv megszerettetése érdekében kétszeresére nőtt az országjáró mozgalom. A honvédelmi nevelés eredményét jelezte, hogy a jobb képességű tanulók körében is vonzóbbá vált a katonatiszti pálya, szaporodtak a honvédelmi életre előkészítő szakkörök, technikai körök, laktanyalátogatások. Mindez az 1956-os ellenforradalom előtti és közvetlen utáni eszmei zűrzavart tekintve hatalmas előrelépést jelentett. A reform megvalósítása nyomán erősödött a nevelésközpontú szemlélet, s az iskolák kapcsolatai a különböző társadalmi szervezetekkel, szülőkkel. A nevelés társadalmi üggyé vált, amelyben az iskola egyre inkább szocialista módon vállalta a vezető szerepet. Az iskolareform eredményei a párt művelődéspolitikájának helyességét bizonyította. Bár menetközben torzulásai is akadtak (pl. a középiskola általánossá tételének egyedüli útjaként a nappali oktatás széles körű kiterjesztését, az 5+l-es oktatást szakmai előképzésnek tekintették^ de a párt ezeket a hibákat idejében felfedte és helyesen mutatta meg a fejlődés további irányát. Az MSZMP kongresszusai mindig foglalkoztak iskolarendszerünk szervezeti és tartalmi továbbfejlesztésével. Nyomon kísérték az eredményeket, feltárták a problémákat, rámutattak a hibákra. A VII. kongresszus meghatározta az iskolareform alapelveit, határozatot hozott annak körültekintő kidolgozására. A VIII. kongresszus megerősíti a VII. kongresszus fő gondolatait: „tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni". Erőteljesen 148