Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

hangsúlyozza a szakemberképzésben való elmaradás megszüntetését. A kultu­rális forradalom eredményeivel kapcsolatosan a kongresszus megállapította, hogy „a forradalom teljes győzelmének egyik legfőbb feltétele a szocialista kultúra erőteljesebb kibontakozása .. . Kultúrforradalmunk további fejlődésében meghatározó szerepe van a közoktatásunknak". Minthogy a művelődési igény az ellenforradalom után örvendetesen megnőtt, a tanulás népmozgalommá vált, azért az iskolán kívüli népművelés középpontjába állítja a tanulási igény magasabb szintű kielégítését. A kongresszus egyik jelentős döntése a származási kategóriák eltörlése és az új egyetemi-főiskolai felvételi rendszer bevezetése. „A tehetséges munkás és paraszt fiatalok továbbtanulását — ami művelődéspolitikánk változatlanul fontos része — nem a szociális korlátozások mechanikus alkalmazásával, hanem a szükséges politikai, anyagi, szociális és nevelési feladatok biztosításával, az alkotó és nevelőmunka fejlesztésével kell elérni." Mindezt az egységes szocia­lista társadalmunk kialakulása és közoktatásunk szocialista fejlődése teszi lehe­tővé, — állapítja meg a határozat. Az iskolai felvételeknél a jelöltek felkészült­sége, rátermettsége, politikai és erkölcsi magatartása legyen a mérce. A párt művelődéspolitikájának egyik fontos tényezőjéről van itt szó: A munkás és paraszt fiatalok felkészítéséről az egyenrangú továbbinduláshoz. A kongresszusi határozatot nem egyértelmű helyesléssel fogadták még a párt tagjai sem. Sokan nem látták biztosítottnak e tanulók megfelelő versenyképes­ségét. A tények viszont azt igozalták, hogy a határozatot követő években számuk nem csökkent, különösen a figyelem középpontjába kerültek az őket segítő, nevelő módszerek kidolgozásai, a bizonyos anyagi jellegű intézkedések meg­tételeire is sor került. A határozat megjelenése után megyénkben intézkedési terv készült, s igyekeztek a nevelők szemléletét befolyásolni. Javult e tanulókkal való egyéni foglalkozás és segítőmunka. Ebben a társadalmi szervezetek is sok segítséget nyújtottak (nőtanács, KISZ, úttörőmozgalom). Fokozódott e tanulók anyagi és szociális támogatása (menza, diákotthon, társadalmi ösztöndíjak, segé­lyek stb.). A vizsgálódások azt is igazolták, hogy a munkás és paraszt tanu­lók hátrányos helyzetű gyermekei tanulmányi eredményét igen erősen befolyá­solhatja a család, a szülők műveltségi állapota. Ezért kellett különös gondot fordítani a szülőkkel való pedagógiai kapcsolat erősítésére. A tehetséges mun­kás és paraszt tanulók kibontakoztatását pl. 1969-ben az általános iskoláinkban 349, középiskoláinkban 140 szak­kör segítette, s az országos tanulmányi versenyek mellett az 1969/70. tanévben első ízben megrendezett megyei tanulmányi versenyeken a középiskolai tanulók 23%-a vett részt, s közülük 54% munkás és paraszt szülők gyermeke volt. 31 Az egyetemi és főiskolai továbbtanulásuk előkészítése érdekében ma már egész átfogó segítőrendszer épült ki megyénkben annak érdekében, hogy a tanulás minden fokán (óvodától egyetemig) a szükséges segítséget megkaphassák. Ennek érdekében jó együttműködés bontakozott ki a megyei tanács s az SZMT és a KISZ között, s az anyagi erők koncentrálásával évente több száz megyei fia­tal továbbtanulását segítjük elő. A további jelentős előrehaladás legfőbb aka­dálya, hogy e tanulók segítése még mindig nem vált mindenütt elvi, politikai kérdéssé, gyakran a végzett munka formális, megszépített statisztikai átlagok! (Ezért hívta fel a X. kongresszus a figyelmet arra, hogy minden fórumon elvi, politikai kérdésként kell tekinteni e tanulók segítését.) 149

Next

/
Thumbnails
Contents