Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Szenczi László: A párt művelődéspolitikájának megvalósulása Tolna megyében • 113

a szabadosság felé vesznek irányt, Ennek következménye a tanulmányi fegyelem lazulása iskoláinkban, s vele együtt a tanulmányi szint csökkenése. A nevelők nagy része tiltakozik az „elvtárs" megszólítás ellen, ami bizonyos mértékben a párttagság lebecsülését jelenti. A „kucsera" elmélet alapján követelik a nem pedagógus látogatók kitiltását az iskolákból. A nevelők követelik az ideológiai oktatás megszüntetését. Erőteljes az ifjúsági szervezetek elleni munka is. Nem kell! — fogalmazzák meg kategorikusan. A DISZ-szervezetek felbomlottak általában, de az úttörőszervezetek nem. Ifjúságunk új szervezeteket igényel. 1956. november 4-e után az ellenforradalom ideológiai támadásának eredményeként küldöttségek mennek az iskolákhoz: azonosítsák magukat a munkástanácsok sztrájkmozgalmaival, sztrájkoljanak ők is. Megyénkben azonban általában a tanítás zavartalan volt, csupán Pakson és Bonyhádon sztrájkoltak a diákok.

14 A tanító iskolákban azonban csupán oktatás folyt. A nevelés és elsősorban a világnézeti nevelés teljesen megtorpant. Hiányzik az állásfoglalás, nevelőink prelegálnak, s óvakodnak mindenfajta következtetés levonásától. Kendőzés, öszszejátszás, „én nem szólok, te sem szólj" elv uralkodik iskoláinkban. Bizonytalanság uralkodik az anyag szelektálásában is. Mindezt a tanulók javaslatai alapján végzik el, s így leggyakrabban a Szovjetunióra vonatkozó részek kimaradnak. Végül is az MM rendelete teremt rendet e téren. Főbb jellemzői e korszaknak:

15 1. Nyugati hírforrások, Szabad Európa Rádió hallgatása. A tantestületek vitatják a hírek valódiságát. Ekkor még ez a tábor győz. Következménye: munkafegyelem-lazulás pl. a dombóvári tanítóképzőben az igazgató vezetésével szervezett hallgatás folyik ebben az időszakban. 2. Rémhírterjesztés: deportálják az ifjúságot, börtönbe zárják őket, kivégzik a fiatalokat. Elégedetlenséget szítanak a kormány ellen. A „reménykeltés"-sel próbálkozik az ellenforradalom: nincs még veszve minden. Ezzel a bizalmatlanság légkörét teremti meg. Ekkor a tantestületekben az ingatag elemek még ellenforradalmi nótát fújnak. Híresztelik, hogy ekkor, meg akkor jönnek be az ENSZ-csapatok, a Sötétvölgyben partizánok bújtak el, hogy... 3. A kommunista pedagógusokat terrorizálják. Nem állanak velük szóba, bélpoklosokként kezelik őket. A szekszárdi fiúiskola tantestülete határozatot hoz, hogy az újonnan szervezett pártba senki sem lép be. 4. Nevelőink, különösen a középiskolákban félnek az ifjúságtól. Egyrészt, mert többükről lehullott az addigi álarc és bebizonyosodott, hogy addig csak kényszerűségből voltak kommunisták, vagy tanítottak kommunista elveket. Nacionalizmusba csaptak át, azt bizonygatva, hogy amit addig tanítottak, az hazug_ ság volt. Mindez tekintélyüket megtépázta. Köpönyegforgatásuk miatt lelkiismeretük nyugtalan volt, ezért 1956. november 4. után hallgatásba burkolóztak, elhitték a rémhíreket, majd passzívak voltak, kerülték a politikai kérdéseket. Mindez szembefordította őket tanítványaikkal. A legsúlyosabb volt a helyzet az ideológiai kérdések terén. Teljes zűrzavar uralkodott. A legfőbb problémák:

10 1. Forradalom, ellenforradalom összekeverése. Elméletileg sem tiszta előttük. Keverik az evolúció és revolució fogalmát. Tagadják a Kádár-kormány 127