Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

több magyarországi németet fogadni az általa igazgatott zónába. „Lehetetlen helyzet állt elő — írja a telepítések elakadásának okairól a korabeli beszámoló — jönnek vissza egyes vonatszerelvények... a helyükbe már idejöttek az új telepesek, de a most visszajövő svábok a legnagyobb bizonytalanságot idézik elő. Duzson pl. a svábok kezdték visszavenni mezőgazdasági szerszámaikat és egyéb ingóságaikat — Györkönyben és több helyen a telepesek egy falat kenyér nélkül vannak.. ."

409 Ez a bizonytalanság a felbolygatott lakosság amúgy is csekély nyugalmát, a közállapotokat csaknem fejtetőre állította. 1946 nyarán a megyében sorozatosak voltak a különböző formájú összetűzések a telepes községekben. A mucsi helyzetről — Hajdú Gyula interpellációja következtében — még a nemzetgyűlésben is szó esett. „Tolna megyében Mucsi községben a helyzet egészen a polgárháború jellegét öltötte... Tetovált SS-jelzésű legények vezetése alatt felfegyverzett emberek kiverték a faluból a telepeseket, akik az erdőben tanyáztak hosszú ideig, amíg azután visszaszállingóztak" — mondotta a szónok/'

10 Az ilyen és ehhez hasonló események következménye azután az lett, hogy a földek tulajdonjoga; a termés betakarítása körüli huzavona miatt a mezőgazdaság is nagy károkat szenvedett. Bonyolította a helyzetet, hogy sok helységbe több új telepes érkezett, mint amennyi német nemzetiségűt kitelepítettek. Betelepítettek olyanokat is, akik például földműves munkával sohasem foglalkoztak. A visszás helyzet következménye lett az is, hogy néhány helyen a telepesek, akik az Alföldről jöttek, felpakoltak és indultak vissza. A visszatért német lakosság közül sokan olyan híreket terjesztettek, hogy a kitelepítés megszűnik.

411 A kitelepítés folytatására vonatkozóan azonban 1946. augusztus 22-én új megegyezés született a magyar és az amerikai fél között, amely viszont nagyon súlyos gazdasági és pénzügyi feltételeket tartalmazott. Eszerint a 20 évesnél idősebb személyeket 500, a fiatalabbakat pedig 300 márkával kellett volna útra bocsátani. Ezen kívül a magyar kormánynak az előírt ruházattal, s megfelelő élelmiszerrel kellett őket ellátnia. A feltételek, különösen valutáris részének csak részbeni biztosítása után 1946. november közepén 1120 fővel a megyéből elindult egy szerelvény Németországba/

112 November végén azonban a budapesti amerikai misszió ismét bejelentette az akció felfüggesztését, amelynek az lett a következménye, hogy az amerikai övezet parancsnoksága 1946 decemberétől nem fogadott újabb szerelvényeket, nem biztosított helyet a magyarországi németek számára. A kitelepítés újabb megrekedése igen nehéz helyzetbe hozta a magyar hatóságokat, de a megye vezetőségét is. A pártok vezetői egyöntetűen és egyre sűrűbben kezdték sürgetni a megyében a kérdés rendezését. „Súlyos tehertétel a mozgalom részéről a svábkérdés — írja 1947 januárjában az SZDP megyei titkára — amely még mindig nincs lezárva és amelynek kapcsán éppen a helytelen intézkedés következtében egyik elvtársunk annyira elvesztette a bizalmát, hogy öngyilkos lett."

413 A probléma megoldatlanságából emberi tragédiák, családi viszályok és a különböző nemzetiségű lakosság ellentétei születtek. Kevés olyan falu volt a megyében, mint a központi járáshoz tartozó Mözs, ahol a „községbe települt biharnagybajomiak és a község sváb vezetősége... belátta, hogy a reakció rosszindulatú általános beállítása a telepeseket illetően csak rágalom. Közeledni kell a telepesekhez és azok is a régi lakosokhoz. Ma már egyesült erővel akarják továbbfejleszteni a községet közös községpolitikai tervezet kidolgozásáról tárgyalnak ... Biztató-kezdet és követésre méltó példa, ha a többi telepes község lakossága is 82