Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

követné hamarosan kihúzná a gyékényt a reakció propagandája alól" — ahogy írta az MKP megyei lapja.

414 A telepesek, de a pártok közötti viszonyt is megzavarta a Szabadság Párt zászlóbontása. Megyei vezéralakjuk Lábady-Nusser Antal képviselő úr még azt sem tudta megállni, hogy az eseményeket kiforgatva a nemzetgyűlésben is helytelen képet fessen a Tolna megyei helyzetről. „Nem azé lett a föld, aki műveli, vagy mondjuk másként: a gazdag sváb vagyon kiosztásánál legnagyobb szerepet játszott a pártigazolvány... A nyomor — napról-napra nő, lopások, rablások, fosztogatások napirenden vannak, csak nem úgy, ahogyan a napi sajtó írja, hogy a svábok meglopják a telepeseket, hanem az esetek leg_ nagyobb százalékában fordítva van..." — hangoztatta a nemzetgyűlés 1947. március 7-i ülésén/'

15 Sikere azonban sem ott, sem a megyében nem volt, a lakosság közti ellentéteket viszont „eredményesen" továbbfejlesztette. A kitelepítés stagnálása, majd pedig nem sokkal később a csehszlovákiai magyarság tömeges érkezése a megyébe a németlakta községek lakosságának megtöbbszöröződéséhez vezetett, melyeknek következtében veszélybe került az összezsúfolt, s a normálisnak többszörösét kitevő lakosság megélhetése. A problémák megoldása érdekében született meg a Magyar Köztársaság Kormányának 4.300/1947. M. E. sz. rendelete, amely 1947. március 31-i hatállyal úgy intézkedett, hogy „mindaddig, amíg a német lakosságnak Németországba való áttelepí_ tését a Szövetséges Ellenőrző Tanács által az 1945. évi november hó 20. napján hozott határozat, valamint a Magyar Kormánynak az Amerikai Egyesült Államok berlini katonai kormányzatával az 1946. évi augusztus 22. napján kötött egyezmény alapján folytatni nem lehet, a 12.330/1945. M. E. sz. rendelet értelmében Németországba való áttelepítésre kötelezett magyarországi németeket ideiglenesen össze lehet költöztetni avégből, hogy Csehszlovákiából az 1946. XV. tc.-be iktatott magyar—csehszlovák lakosságcseréről szóló egyezmény alapján Magyarországra áttelepített magyarok letelepíthetők legyenek."

416 Összeköltözésre ekkor kizárólag azokat a németeket szólították fel, akik a kitelepítendők listáján szerepeltek. Ezek a személyek egyenként 80 kg súlyú csomagot (ruha, ágynemű stb.), 3 hónapi élelmiszert vihettek magukkal. Az amerikai döntés következtében előállott súlyos helyzetet mérlegelve a magyar kormány 1947. május 17-én jegyzékben fordult a Szovjetunió kormányához, amelyben támogatást kért a német kérdés rendezése érdekében.

417 A budapesti szovjet nagykövet július 17-én kelt válasz jegyzékében közölte, hogy a Szovjetunió a magyar kormány kívánságának megfelelően támogatni fogja az Amerikai Egyesült Államoknál a kitelepítés folytatására irányuló kérelmet és hozzájárul ahhoz is, hogy kitelepítésre kijelölt magyarországi németek Németország szovjet övezetébe is nyerjenek elhelyezést.

418 Az elhatározást hamarosan tettek is követték. Augusztusban megindultak újra a kitelepítő szerelvények, amelyek magukkal vitték a gazdagabb volksbundistákat is minden korábbi manőverük ellenére. Ezt követelte a történelmi igazságszolgáltatás és erre szorította a magyar kormányt az a kényszerű kötelezettsége, hogy a szlovákiai magyarságot megfelelő telephelyekhez juttassa. A kitelepítés a választások idején és után is lassúbb ütemű volt. Az utolsó szerelvények 1948 elején mentek Németországba. 1948. február végén a megye főispánja a következőket jelentette: „Egy kitelepítő szerelvény indult február 19-én Németország szovjet zónájába 10 község kitelepítésre került svábjaival. Folyamatban van még 12 községből a svábok kitelepítése."

419 e* 83