Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

Hivatal Telepítési Főosztályához, hogy „ ... vagy a volksbundista svábságot telepítsék el, vagy pedig a telepesek részére a fegyvertartási engedélyt adják meg, hogy magukat meg tudják védeni."

399 Az MKP megyei vezetősége 1945 december elején azt a megállapítást tette, hogy ,,Tolna vármegye területén az eddigi telepítések és a svábokkal való bánásmód a teljes tehetetlenség és korrupció jegyében folyt le.'"

500 Ebben a helyzetben jelent meg 1945. december 29-én a magyar kormány 12.330/1945. M. E. számú rendelete a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről/'

01 Az áttelepítési rendelet megjelenése után a német lakosság nagy része pusztulni hagyta birtokait, vagy gazdálkodást színlelve gazdálkodtak, ugyanakkor a telepeseket sem hagyták boldogulni, lehetetlenné tették számukra földjeik hasznosítását. Ebben az időszakban hosszabb időre állt elő az a helyzet, amit találóan jellemzett Hajdú Gyula: „A földet a telepesek nem tudják, s a svábok pedig nem akarják megművelni."

402 Amikor 1946. január 15-én megjelent a kitelepítésre kötelezettek névjegyzékéről, vagyonuk leltározásáról és megőrzéséről, valamint elszállításukról szóló végrehajtási utasítás/

103 indult meg — elsősorban az SZDP részéről — a pártok közötti harc a tagok mentesítése érdekében. A vonatkozó 70.010/1946. BM. számú rendelet — amelynek 6. §-a szerint „mentes az áttelepítés alól az, aki cselekvő tagja volt valamely demokratikus pártnak és ezt a ... megyei vagy központi tanúsítvány bizonyítja ... mentességi lehetőséget kap, de az összes mentesítettek száma nem haladhatja meg a lakosság 10%-át..." — állásfoglalásának megfelelően az SZDP titkársága kéréssel fordult az érdekelt községekhez, hogy ,,.. . tegyenek felterjesztést azokról az elvtársakról, akiket mentesíteni kívánnak."

404 Ezek után kissé furcsának tűnik Klein Kálmán — 1946 elején megyei SZDP-titkár — azon megállapítása, hogy ,,a svábkérdés az az anyagi javak hajhászásában posvánnyá züllött le."

405 A mentesítésben az SZDP mellett a megyében még az FKGP vett részt nagyobb mértékben. Tolnán, de a dombóvári járásban és a völgységiben is volt olyan helység, ahol a két párt együttesen 6—700 kitelepítendőt akart mentesíteni.

406 A mentesítések főleg 1946 tavaszán a kitelepítések megindításáig folytak nagyobb mértékben. Az MKP-nek az volt a véleménye, hogy elsősorban a volksbundista és az SS-alakulatok tagjai kerüljenek kitelepítésre. A párt megyei titkára ebben az időszakban tartott bátaszéki nagygyűlésen kijelentette: „A szegény dolgozó svábokkal a múltban sem volt és nem is lesz baja a Kommunista Pártnak. .. csak azokkal, akik a hitleri fasiszta rendszert kiszolgálták. De az ilyenekkel akkor is leszámolunk, ha magyarok. A magyarokkal azonos jogokat akarunk biztosítani a munkás, becsületes sváboknak, kiállunk mellettük és támogatjuk őket. Aki bűnös volt, bűnhődnie kell, de ártatlanok ne szenvedjenek."

407 A Nemzeti Parasztpárt — elsősorban telepes tagsága miatt — élesen fordult szembe a német lakossággal és itt-ott a nacionalizmus talajára csúszott ebben a kérdésben. A párt megyei titkára 1946 májusában — amikor a kitelepítések megkezdődtek — „Szavunk a kitelepítéshez" c. cikkében azt a véleményt fejti ki, hogy „Vagy felszámoljuk teljesen a sváb tömböt Tolna megyében, s csak a teljes magyarhű embereket hagyjuk meg, vagy az (mármint a kitelepítés — I. L.) el sem képzelhető."

408 A kitelepítő szerelvények indítása lassú ütemben, de egy ideig zökkenőmentesen folyt, majd 1946. június 3-án váratlanul elakadt. Az Amerikai Egyesült Államok ugyanis bejelentette, hogy az eredeti feltételek mellett nem tud 6 Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 81