Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

cióról szóló jelentése is: „98 önálló röpcédulát készítettünk, amelyben egészen konkrét formában a párt, vagy az UFOSZ, de a párt segítségével elvégzett munkára hivatkoztunk, vagy követeléseket állítottunk fel. Ezek a röpcédulák az új gazdákhoz, asszonyokhoz, telepesekhez, szőlősgazdákhoz szóltak ... ki kell emelnem még ezenkívül a vásárokon terjesztett röpcédulákat, amelyen az MKP által végzett eddigi munkát ismertettük. A telepesek felé igen kitűnő hatása volt a kitelepítéssel foglalkozó röpcédulának." 303 A sokrétű agitáció a párt által el­végzett munka, a választási harc során támasztott követelések megértésre és támogatásra találtak a tömegek között. Joggal állapították meg a korabeli jelentések: „...pártunkkal szemben a hangulat javult és jónak mondható." 30 ' 1 A megyében a párttagok mintegy 70—80%-a vett részt kisebb-nagyobb mérték­ben az agitációs munkában. Ritkaságszámba ment az olyan nagymérvű passzi­vitás, amilyen Dunaföldváron volt tapasztalható. Az MKP dunaföldvári járási bizottságának jelentése szerint „házi agitációt 8 elvtárs végzett rendszeresen, ez a nyolc mind pesti elvtárs volt." 305 A kezdeti egyéni agitáció után a választási harc második felében 1947. augusztus elejétől már a gyűlések szervezését helyezik előtérbe. „Megyénk minden községében és pusztáján tartottunk gyűlést. A megyei pártbizottság a honvéd pártszervezettel karöltve (A szekszárdi lakta­nyában működő honvéd MKP-alapszervezetről van szó, amely a választás idején jelentős segítséget nyújtott a megyei pártbizottságnak előadók, népnevelők, szervezők. .. stb. beállításával. I. L.) 82 népgyűlést tartott. Hét helyen volt nagygyűlés központi előadóval, 10 helyen volt Szent István napján.. . ezen kívül négy helyen Szekszárdon, Dombóváron, Pakson és Tamásiban értelmiségi anké­tot, 3 helyen — Bonyhád, Paks, Tamási — kiskereskedői gyűlést tartottunk. Megállapítható, hogy népgyűléseink mindenütt igen jól sikerültek. Általában a köztudatba ment, hogy egyedül a Kommunista Párt ad tartalmas választási programot. Gyűléseink sikerét nem kis mértékben az is elősegítette, hogy a szónokok sokkal kiválóbbak voltak más pártok szónokainál... Ezen kívül Szek­szárdon volt még 2 hadigondozottak gyűlése.. . kisgyűléseket főleg a pusztákon és Szekszárdon tartottunk. A választási kampány alatt megyénkben tehát egyet­len hely sem volt, ahol nem lett gyűlés tartva... az itt számszerűen felsorolt gyűlésekben nem szerepel a járási pártbizottságod illetve a leküldött választási felelősök által tartott gyűlések" — olvashatjuk az MKP megyei beszámoló jelentésében. 300 A tömegpolitikai munka szinte naponta kézzelfogható újabb és újabb eredményeinek hatása, más pártok helyzetének nem kellő számításba vétele miatt olykor túlzott optimizmus is jelentkezett az MKP-nál. A választások előtt egy hónappal a megyei bizottság a következőképpen értékelte a helyzetet: „Minden jel arra mutat, hogy ha a választások előtt nem dobnak a köztudatba valamilyen romboló hatású ellenpropagandát, a 45-ös választások eredménye hozzávetőlegesen megduplázódna. Vannak községek, puszták, ahol pártunk 40, sőt 80 százalékos szavazati többséget is el fog érni... a választásoknál maximá­lisan 1500 szavazatot várunk Szekszárdon, ahol kb. 18—20 százalékos eredményt fogunk elérni." 307 Az MKP a szövetségi politikát bonyolult politikai, társadalmi, gazdasági viszonyok között tudta érvényesíteni és igyekezett programja köré felsorakoz­tatni a megye haladó közvéleményét. A megye községeinek igen nagy részét — különösen a völgységi, a simontornyai és a központi járás községeit — érin­tette a ki- és betelepítés. 308 Ezekben a községekben a gazdasági és politikai fi4

Next

/
Thumbnails
Contents