Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

helyzet sokkal bonyolultabb, ellentmondásosabb volt, mint másutt. Sok községben kiélezte a viszonyokat a nemzetiségi kérdés (a megyében ezt „telepes" és „sváb" kérdésnek emlegetik — I. L.). Nehéz volt ezekben a helységekben a jó helyi politikát kidolgozni. Sokat segített a bonyolult helyzetben az MKP 1947. július 19-én kelt levele, amely az akkori fő ellentmondást a sváb—telepes ellentétet segített megoldani. „Felhívjuk az elvtársak figyelmét — olvasható a levélben —, hogy jelen soraink vétele után haladéktalanul a megye völgységi járásában és a rátelepített községekben a pártszervezetek állítsák központi követelésként a svábok kitelepítésének kérdését. Mindenütt követelni kell, népgyűléseken stb., hogy a svábok kitelepítését haladéktalanul kezdjék meg és folytassák."

309 Bonyolultságát tekintve nem volt sokkal jobb a helyzet a Csehszlovákiából kitelepített és a megyébe irányított magyar lakossággal sem. Ebben a kérdésben még központi utasítást és állásfoglalást sem kaptak a megyebizottságok. A megyei bizottság hosszú mérlegelés után úgy döntött, hogy lehetőleg meg kell vonni a szavazati jogot a csehszlovákiai magyarság odatelepített részétől. Milyen indokok alapján döntöttek így? „Az áttelepítettek jórésze jómódú gazdálkodó, akiknek sok esetben nem volt megfelelő az a ház, amit juttattak számukra. Jórészük politikailag indifferensnek mondható és nagyfokú bizonytalanság van bennük a jövőjüket illetően. Nekünk számítanunk kell — írja a megyei titkár indoklásában — a régi telepesek, valamint a csehszlovákiai magyarok esetleges ellentéteivel is, amennyiben a régi telepesek jelentékeny része pillanatnyilag igen ínséges állapotban van és bizonyos fokú ellenszenv nyilvánul meg a jómódú csehszlovákiai magyar telepesek ellen... A helyzet tehát nagyon bonyolult és valószínűnek tartom, hogy a betelepítés után egy bizonyos idő múlva bekövetkezendő viszonylagos nyugalom biztosíthatja csak a velük való foglalkozás eredményességét."

310 Az MKP megyei vezetői mérlegelve a különböző okokat jutottak erre az álláspontra és inkább a régebbi idő óta a megye területén élő és dolgozó — legnagyobb részt a szegényparasztsághoz tartozó Erdélyből betelepített tömegekre kívántak támaszkodni. Az MKP politikájában lényeges szerepet játszott a többi — elsősorban a választási szövetségbe tömörült koalíciós — pártokkal való viszony. Az elvi alapok bár tisztázottak voltak és az irányító pártszervek ismerték azokat, mégis sok ellentmondás és ellentét volt a pártok között. Ezek közül is lényeges szerepet játszott a két munkáspárt között fellépő ellentét. A Szociáldemokrata Párt élére június második felében — Balogh Gyula személyében új megyei titkár került.

311 Bár a két munkáspárt vezetősége megállapodott abban, hogy a választási harcban nem támadják egymást, sőt a koalíción kívüli pártokkal szemben egységesen lépnek fel, ez nem tartott sokáig. Az SZDP következetlen politikája, heterogén társadalmi bázisa, a párt nagymérvű felduzzasztása — amelyről a korábbiakban már szóltunk — következtében hamar félreértette az MKP-val történt megállapodást és teret engedett a jobboldali törekvéseknek. Miközben az MKP a munkásegységről beszélt, az SZDP részéről a „ ... jobboldali tömegei felé sokszor másirányú, sőt néha antikommunista kitételeket kell tapasztalnunk," — állapítja meg az MKP megyei titkára.

312 Az SZDP abból indult ki, hogy a párt megerősödve és győztesen kerül ki a választásokból. A választási győzelem érdekében mindent igyekezett elkövetni. Bechtler Péter — a párt egyik választókerületi képviselőjelöltje — július közepén „üzent" választóinak a megyébe. „SZDP külön listán indul ez már köztudatban van... Pártunknak minden reménye megvan arra, hogy a választásokon meg 5 Tanulmányok Tolna megye történetéből VI. 65