Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

széthullásával a reakció lényegesen meggyengült. Részben ezzel magyarázható az újonnan alakult ellenzéki pártok késői és szétaprózott, de annál nagyobb intenzitású szervezkedésének bizonyos mértékű lekicsinylése. A reakció különféle oldalról jövő támadásai ellen a kormányzópártok választási szövetségének létrehozása nyújthatott segítséget, amelynek létre­hozásán dolgozott az MKP. Ez a választási szövetség lényegében a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front megújítása volt. Az MKP mellett ezt az álláspontot vallotta magáénak az NPP vezetése is, s a Baloldali Blokk helyébe a választási szövetséget az MNFF kiszélesített formájaként vagy Demokratikus Frontként szándékozták létrehozni az MNFF négy pártjának részvételével. A választási szövetség létrehozását az is alátámasztotta, hogy a még kellően politikailag nem iskolázott tömegek megnyeréséért — főképpen a régen letűnt, de az elmaradot­tabb rétegekben még mindig ható jelszavak felelevenítésével — a koalíciós pár­tok közötti harcot — amely egyedül a reakciónak hajthatott hasznot — elkerül­jék vagy a lehető legcsekélyebb mértékűre korlátozzák. A koalíciós pártok választási szövetségének létrehozásával párhuzamosan az MKP egy ezen belül megvalósuló, a szorosabb munkásegységet a választások idején is kifejező közös választási nyilatkozat létrehozására törekedett az SZDP­vel. Az erről szóló okmányt július 27-én tették közzé a két párt központi lap­jában. 278 A választási szövetség létrehozásáért folytatott munka egybeesett a kis­gazdapártból kiszoruló és a már korábban kívül maradt reakció elleni küzde­lemmel. A hároméves terv törvényerőre emelésénél, a Marshall-terv visszautasí­tásánál, a választójogi törvény megalkotásánál a kisgazdapárton belül a harc minden esetben a jobboldal vereségével végződött. A párt balratolódásának ezek voltak a főbb állomásai a Nagy Ferenc lemondását követő időszakban. Ez a fejlődés — a koalíció pártjai között ezekben a lényeges kérdésekben kialakult egység — szolgáltatta az alapját a választási szövetségnek. 279 A koalíciós pártok választási szövetségének megalakulását csak a válasz­tójogi törvény megalkotása után, július 30-án jelentette be a négy párt — MKP, SZDP, NPP és FKGP — az Országos Nemzeti Bizottságnak s ezzel a dátummal kelt „A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak közös választási nyilat­kozata" — is. Az okmányt aláíró négy párt leszögezte, hogy a soron következő választáson egymással szövetségre lépve indulnak, az egyes pártok önállóságá­nak csorbítása nélkül. A nyilatkozat programpontjai — a reakció elleni harc, a földreform befejezése, az üzemi bizottságok, az államosítások védelme és tovább­fejlesztése, a hároméves terv végrehajtása, a demokratikus közigazgatási reform és a mezőgazdasági érdekképviselet megvalósítása —• egészében az állami és gazdasági élet legfőbb feladatainak megoldására, az elért eredményeik meg­védésére tettek ígéretet. A nyilatkozat meghatározta azoknak a társadalmi erőknek a körét, amelyek — egymással szövetséget alkotva — az említett cél­kitűzéseket képesek lesznek megvalósítani. „A magyar demokrácia fejlődésének, megszilárdulásának, a demokratikus kormányzatnak alapja a parasztság, a munkásság és a haladó értelmiség együttműködése, szoros szövetsége. Ezért ki­jelentjük, hogy a munkásság a parasztság és a haladó értelmiség szövetsége, a demokratikus nemzeti egység szellemében a választás után is fenntartjuk a kor­mányzati koalíciót, együtt vállaljuk a magyar nép nyugodt fejlődése, jólétének emelése, az ország boldogulása érdekében a kormányzati felelősséget." 280 A nyil­vánosságra hozott nyilatkozat hangsúlyozta a szabad vallásgyakorlásnak, a 59

Next

/
Thumbnails
Contents