Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

célja — írja az SZDP megyei sajtója —, hogy a mainál is jóval hatalmasabb tömegeket gyűjtsünk a párt keretei közé, hogy minél ellenállhatatlanabb erőt tudjunk mutatni abban a küzdelemben, amely ma a demokráciáért, holnap a szocializmusért folyik ... a másik lépés: a párttagok tömegét harcos szocialisták ellenállhatatlan falankszává kell nevelnünk."

263 A tagtoborzás kapcsán 1947 márciusában mintegy 160 gyűlést és értekezletet tartottak a megyében, amelyeken ismertették az SZDP 3 éves tervét. A politikai légkör alkalmas volt; hiszen a Kisgazdapártnak az összeesküvésben való részvétele igen sok embert gondolkodásra kényszerített és az ingadozókat meg lehetett nyerni az SZDP számára, de ezeken kívül is a párt igyekezett mindenki felé kitárni kapuit. A tagtoborozás is már-már „vásári" jelleget öltött, amelynek eredményeként a járásokban a taglétszám mintegy 40%-kal emelkedett. Volt olyan helység is, ahol a taglétszám 100—150%-os emelkedést mutatott.

204 A hatalmas létszámnövekedés eredményeként a párt helyi vezetői nem kevés elbizakodottságról tettek tanúbizonyságot mikor kijelentették, „a pártapparátus mozgósítása és ébrentartása esetén egy esetleges választás minden terhét elbírja az SZDP."

265 A testvérpártot is sok esetben támadták. „Mi nem dőlünk be annak a szépen cirkalmazott hangzatos mondatnak, hogy az MKP a motor és mi vagyunk a fék — olvasható a helyi SZDP-újságban a tagtoborzás időszakában. — Mi egy jól 75 év alatt kiépített úton haladunk és soha senkitől kölcsön nem kértünk semmiféle dinamikát, de tanácsot sem."

260 Az SZDP helyi vezetői felbuzdulva az eredményeken, azt is célul tűzték ki, hogy az UFOSZ — amely MKP-vezetés alatt állt — munkájában is az intenzívebb részvétel útján tömegbefolyásra törekednek. A fiatalság megszervezésére és az értelmiség megnyerésére is igen nagy súlyt helyeztek.

267 Az SZDP az 1947 márciusi tagtoborzási akciója eredményeként — amelyről bő részletességgel számolnak be a korabeli jelentések — a megyében szinte elveszítette munkáspárt jellegét. Ez a folyamat később azzal tetőződött, hogy a párt megyei szervezetének élére elnökként egy 160 holdas földbirtokost választották. A pártban fokozatosan háttérbe szorultak a munkásság érdekei. Miközben a párt Tolna megyében kitárta kapuit a jobboldal felé, ő maga is egyre inkább jobbra csúszott. E politikát látva a pártot éppen a munkástömegek kezdték elhagyni, közülük sokan kérték felvételüket az MKP-ba, vagy pártonkívüliekké lettek. Mások, akik megmaradtak az SZDP-ben, a párt keretein belül igyekeztek szembeszállni az egyre jobbra tolódó helyi pártpolitikával. A jobbra tolódó tömegbázis és ezek politikai igényeinek jelentkezése a megyei vezetésben szükségszerűen oda vezetett, hogy az SZDP sok esetben kommunistaellenes, munkásegység-ellenes politikát folytatott, és következetesen utasította el az MKP-nak a két munkáspárt együttműködésére vonatkozó igényét.

268 Az SZDP megyei szervezeteinek belső viszonyairól és politikájáról, valamint a két munkáspárt kapcsolatáról jellemző képet ad az MKP megyei titkárának 1947. június elején készült jelentése. „Annak ellenére, hogy a május 1. némileg enyhítette az SZDP-vei való viszonyt, megállapítható — olvashatjuk a jelentésben —, hogy a hó folyamán változatlanul helytelen irányba fejlődött a két párt viszonya ... Az SZDP megyei vezetőségében, szekszárdi és jónéhány helyen az SZDP új vezetőségei majdnem kivétel nélkül jobboldali elemekből kerültek ki. Szekszárdon pl. az összes valamirevaló baloldali emberek kikerültek a vezetőségből. A városi titkár egy határozottan jobboldali, a rendőrségtől elbocsájtott ember lett. ... Egyáltalán nem meglepő, hogy az ilyen beállítottságú vezetés az amúgy 56