Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

pártok egyenlő számban vannak képviselve, holott a pártok arányszámának megfelelően kellett volna behívni a képviselőtestület tagjait, miért is annak működése törvényellenes, a demokrácia elvével ellenkező. Hozott határozatai érvénytelenek és ezért kérjük az újjáalakulás elrendelését és annak foganatosítását."

204 A Magyar Kommunista Párt megyei vezetése erőfeszítéseket tett abban az irányban is, hogy a járási és helyi pártvezetőségek megerősítésével 1946 tavaszán több új vezetőt állított be azokon a helyeken, ahol a Kisgazdapárt és a jobboldal erősnek mutatkozott. így 1946 áprilisában leváltották a simontornyai járás titkárát, mellé még egy új szervezőt is beállítottak — mindkettő 2 hónapos pártiskolát végzett Pécsen — akitől a baloldali erők megszervezését várták. A völgységi járásba is új titkár került, aki egyben feladatul kapta a taglétszám növelését is, hiszen ebben a járásban az erős Volksbund-tevékenység miatt a pártnak igen kevés tagja volt. A baloldali erők tevékenységét nehezítette a beés kitelepítés, amely ekkor indult meg intenzívebb formában. A két munkáspárt közötti —• már említett — viszony és a baloldal egységének erősítését sok esetben gátolta az NPP helyi, főleg telepítésekkel kapcsolatos ténykedése. „A NPP is a túlzott székely soviniszta politikával nem mindig tartja szemelőtt az együttműködés szempontjait" — írja az MKP megyei titkára 1946. május havi jelentésében.

2

*

13 A Kisgazdapárt a baloldal fellépését azzal is igyekezett gyengíteni, hogy az újgazdák körében felvetette a „kolhozrendszer" bevezetésének kérdését. Az MKP részéről ebben az időszakban pozitív lépésként értékelhető, hogy a kisgazda-propaganda elítélése mellett azzal igyekezett felvenni a harcot az ilyen törekvések ellen, hogy felismerték: a párt pozícióit a pusztákon, tanyákon és kisebb településeken meg kell erősíteni új pártszervezetek létrehozásával, amelyek majd saját tapasztalataik alapján maguk ítélhetik el a jobboldali törekvéseket. A pusztai szervezetek alakítása hálás talaj volt a párt számára, ennek korábbi felismerése még jobban elősegíthette volna a baloldal tevékenységét. 1946 nyarán azonban a fentieken túlmenően gazdasági téren is súlyos akadályok keletkeztek, amelyek leküzdése nagy erőfeszítéseibe került az ország baloldali erőinek. A Kisgazdapártba tömörült jobboldal a politikai támadást gazdasági támadással párosította. Kétségbe vonta az MKP 1945-ös országos értekezlete határozatának, a fasiszták által lerombolt ország saját erőből való újjáépítésének lehetőségét. „Csak külföldi segéllyel lehet talpraállítani az országot" — hirdették nyíltan. A politikailag elmaradt kishitű embereket ezzel átmenetileg meg is tudták téveszteni. Közrejátszott ebben az is, hogy 1946 nyarára a háborús pusztulás és a fokozódó tőkés spekuláció következtében az infláció mind elviselhetetlenebbé, az ország gazdasági helyzete pedig szinte katasztrofálissá vált.

20(; „Az infláció és a pénz hiánya — írja a szekszárdi polgármester 1946 májusában — a város közigazgatási és gazdasági helyzetében mindig nehezebb helyzetet teremt. Tervszerű gazdálkodás a város háztartását illetően lehetetlen annál is inkább, mert kénytelenek vagyunk költségvetés nélkül dolgozni. A város bevételei nem elegendők, így a tisztviselők és alkalmazottak illetményeit csak államkölesönből, vagy segélyekből tudjuk kifizetni. A város háztartási helyzetében említésre méltó változás nem állott be. Az árak rohamos emelkedése a várost mind súlyosabb helyzetbe sodorja, mert a bevételek nem emelhetők oly mértékben, mint azt az általános drágulás indokolttá tenné."

2

"

7 Egy hónappal később tragikus hangon számol be a központi járás politikai és 45