Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

gazdasági helyzetéről is. „A szétesés állapotába jutottunk. Az emberek a határban őgyelegnek, kalászokat szedegetnek, otthoni munkájukat elhanyagolják. A helyzet annyira áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen, hogy már-már anarchikus színezete van. A város — Szekszárd — alkalmazottainak nagyon gyenge a bizodalma, a legkisebb erőpróbát sem bírja ki, hiányzik minden lelkesedés, az önálló kezdeményezésnek nyoma sincs" — írja jelentésében a polgármester.

208 Az infláció a legsúlyosabban a telepeseket érintette, akiknek az árakról semminemű tájékozódása nem volt. „így a legsúlyosabb helyzetben vannak kivétel nélkül. Akinek pénzért kell venni élelmet az meghalhat éhen. Ilyen iram mellett az augusztus 1 is távoli idő" — olvasható az MKP megyei titkárának 1946 június végén készült beszámoló jelentésében.09 Az infláció 1946 nyarán a világtörténelemben addig és azóta is példátlanul álló méreteket öltött az egész országban. Az árucserét általában a közvetlen termékcsere váltotta fel. A munkások, alkalmazottak pénzbérükért szinte semmit sem kaptak. „A pénz vásárlóerejét csaknem teljes mértékben elvesztette — olvasható Szenté László főispán 1946. július 1-i jelentésében —

( így a meghatározott bérrel és fizetéssel rendelkező munkavállalók oda jutottak, hogy ebből a járandóságból most már legelemibb életfenntartásukat sem tudják biztosítani. . . . Miután a kitelepítés nem folyik, — amely a helyi viszonyokat még tovább bonyolította — aggodalommal tekint a vármegye mintegy 50 000 ellátatlan kitelepítés alá eső személy ellátási ügyére, melyhez még kb. ugyanennyi betelepítendő és részben betelepített ellátatlan is csatlakozik, s így kb. 100 000 fő ellátatlan lakosság következő negyedévi élelmezése súlyos gondokat okoz. . ."

2I

° A bankjegyek névértéke ebben az időben már csak csillagászati számokkal volt kifejezhető, az ellátás pedig tovább romlott. A jobboldal politikailag is kiaknázta az ellátás romlását, pedig haszonélvezője és okozója volt az infláció nagyarányú növekedésének. Ez pedig a káoszt, a lazaságot tovább növelte, a munkakedvet viszont csökkentette. Az üzemi bizottságok — a gyárakban és bányákban — a közigazgatási szervek is hihetetlenül nagy erőfeszítéseket tettek a legszükségesebb élelmiszerek biztosításáért. Az üzemek növelték a munkásoknak adott és élelemre beváltható termékek mennyiségét. A közigazgatási szervek a rendelkezésükre álló élelmiszerek, ruházati cikkek elosztásával; kedvezményes étkeztetéssel, üzemi konyhák szervezésével enyhítették az infláció következményeit. A rosszabbodó ellátás miatt azonban az üzemek munkásai elégedetlenek voltak, többször sztrájkoltak.

211 Az infláció nehézségeit tetézte 1946-ban a súlyos aszály. A parasztság nagy része beszolgáltatási kötelezettségét és természetbeni adóját nem tudta teljesíteni és így a központi készletek soványak maradtak. „A beszolgáltatás körül súlyos nehézségek vannak. Ha a beszolgáltatásnak eleget tesznek, nem marad betevő falatjuk sem. Még annyi fejadag sincs biztosítva, ami az ipari munkásságnak városokban jut" — állapítja meg szomorúan a megye gazdasági helyzetét elemezve egy 1946 augusztusában készült jelentés.

212 A spekuláció, a l'eketézés azonban virágzott. A kisebb-nagyobb burzsoák arannyal, külföldi valutával spekuláltak és kereskedtek. A pártszervezetek, üzemi bizottságok igyekeztek megmagyarázni a munkásoknak, hogy a feketézők lezárása, vagy a bérek négy-ötszörösére való emelése önmagában nem oldaná meg a gondokat. A helyzeten gyökeresen csak az újjáépítés, a több áru változtathat. Helyesnek bizonyult, hogy az MKP pontosan 46