Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

A vitához többen is hozzászóltak/"' részben mellette, részben ellene. „Még egyszer a gépcapsulák .. ,"

97 című cikkében Rozsnyay bocsánatot kér Frischmanntól, ha az üggyel kapcsolatban erősebb kifejezéseket használt volna, megbántani senkit sem akar, s örömmel veszi tudomásul, hogy a capsulák ,,befúvás"-sal történő kinyitását mindnyájan elítélik. Ugyancsak örvendetes, hogy a csehek által forgalomba hozott ostyatokok használata mellet — természetesen csak nem hygroscopos anyagok esetében — többen nyilatkoztak. A vita azonban nem zárult le, mert rövidesen Tarnay István makói gyógyszerész jelentkezett egy újabb, de kézzel gyártott capsula formával. Rozsnyay a bemutatott mintákat megvizsgálta, illetve kipróbálta, s véleményét még ugyanabban a számban „Közérdekű levelek" rovatban megírta. E levélben hírül adja, hogy „Winkler úr"

08 egy, gumilabdával kombinált gépi-befúvó készülék tökéletesítésén dolgozik, s reméli, hogj'' ismerve Winkler „inventionális genie"-jét, sikerülni fog." „A ferrokalium tartari kristályosításáról"'

00 szóló előadása az Orvosok és Természetvizsgálók brassói vándorgyűlésén hangzott el, s így vele ott foglalkoztunk, a munka nyomtatásban nem jelent meg. „A carbolsav oldatainak megvizsgálásáról"

101 címen megjelent közleményében a beszerzett anyagok tartalmi meghatározásának fontosságát hangsúlyozza, mert a kereskedők „signatúrái nem mindig megbízhatóak". Egy carbolsavoldat százalékos összetételének gyors megállapítá következő módszert ajánlja: „Kristályos carbolsavból pontosan lemért mennyiséget vízben oldva, e törzsoldatból hígításokat csinálunk s ezek 1—2 csepp ferrichlorid-oldattól violakék színt adnak. A vizsgálandó anyagból ugyanily módon elkészített oldat színét hasonlítjuk az ismert koncentrátiójú oldat színéhez, s ebből számítjuk ki az ismeretlen oldat %-tartalmát." „A gyanták fejetben"

102 c. közleményében gyakorlati tanácsot ad a gyantatartalmú készítmények, mint a „Tinct. benzoe", vagy a „Tinct. castorei" vizes oldatban való eloszlatására. A tinctura gyantatartalmának megfelelő mennyiségű gummi arabicum-ot feloldunk 10-szer annyi vízben, s a hozzáadott tuncturát elkeverve, az előírt mennyiségű vízzel — kis részletekben hozzáadva — hígítjuk úgy, mint a szabályos fejet (emulsio) készítésekor szoktuk. Gyantatartalmú extractumok vagy pl. extractum filicis maris esetében, az extractumot előzőleg ötször annyi szeszben oldjuk, s a gummi arabicumoldattal elkeverve, hígítjuk az előírt mennyiségű vízzel. (E néhány példából is látható, hogy a száz év előtti gyógyszerészetnek, illetve gyakorló gyógyszerésznek, milyen problémákkal kellett megküzdenie!) „Jóízű, porhanyós Rotulae menthae pip. készítése"

103 című dolgozata, a Gyógyszerészi Közlönyben a „Gyakorlati közlemények" rovatában jelent meg, s az akkor még a gyógyszertári laboratóriumok által gyártott mentholos vagy mentás cukorka előiratát tartalmazza. Eszerint 1000 g porcukorhoz 100 g Amylum-ot és 10 g Pulv. Tragacanthae-t adva, az Oleum Menthae piperitaenek aetheres oldatával illatosított és kellően megnedvesített masszát laposra kinyújtva, belőle a használatos pasztillanyomóval a szokásos kerek cukorkákat (Rotulae) formálunk. A cukorkák szárítása legelőnyösebb módon közönséges levegőn történjék, melegítés nem szükséges. így könnyen omló, jóízű készítményt kapunk. „Űj lcenőcsmalom"

m c. közleményében említi, hogy a festékgyárosok a készítmények homogenizálására már régóta dörzsölő malmokat használnak. 415