Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

A dolgozat német nyelven is megjelent: ,,Studien über die qualitative u. quantitative Analyse der Chinaalkaloide mit Hűlje des Mikroscops u. Polárisations."

71 azonban a megjelenés helyének hiányos feltüntetése miatt feltalálni nem tudtuk, feltételezhető azonban, hogy az előbbi dolgozatnak fordítása, s így újat nem mond. Következő dolgozata, amely „Gelatinograph"

72 címen látott napvilágot a szaklapban, egy gyakorlati témát dolgoz fel. Említi ugyanis, hogy a „Hectograph", illetve „Chromograph" névvel hirdetett sokszorosító készüléket megvizsgálva megállapította, hogy annak lényege gelatin-massza, s így gyógyszertárban házilag is előállítható. Előiratát is kikísérletezte, s az a következő: 100 g gelatin-t 200 g meleg vízben feloldani, majd 300 g glycerint adva hozzá, a még langyos masszát fém-, vagy porcelán lapra kiönteni úgy, hogy 1,5—2 cm vastagságú réteg legyen. A kész rétegre az anilin-tintával írt szövegű lapot rátapasztjuk, amikor is a szöveg 2—3 perc alatt a gelatinrétegre tapad. Ezután több levonatot készíthetünk a szövegről, ügyelve arra, hogy a későbbi lapokat kissé tovább hagyjuk a gelatinrétegen. A szöveg használat után a gelatinról lemosható. „A szesz tisztításához"

73 című dolgozatában beszámol egy német vegyész által ajánlott ezüstnitrátos eljárásáról, mellyel ő a szesz tisztítását (kozmás olajok) végezte. Rozsnyay szerint a módszer nem vált be, azonban a tisztított szesz ún. nyers ízének megszüntetésére alkalmas az ezüstnitrát alkalmazása úgy, hogy 100 liter szeszre 10 g ezüstnitrát-ot, valamint 6 g natriumacetat-ot veszünk. A keletkezett és leülepedett ezüstoxyd-ot ülepítés után, szűréssel távolítjuk el. „A gyógyborokról'

m című munkája 1880-ban jelent meg. Ebben megemlíti, hogy a Magyar Gyógyszerkönyvben a malagabor hivatalos, mint gyógybor, a német és angol gyógyszerkönyvek a Xeresi portugál—spanyol bort írják elő. Egyedül az amerikai gyógyszerkönyvben szerepel a Vinum Tokajense. Részletesen tárgyalja a gyógyborokkal szemben támasztott követelményeket. Eszerint a bor kiterjedt legyen, erjesztő csírákat ne tartalmazzon, legalább 15% (térf) szesztartalmú legyen, mely a borban erjedés útján jöjjön létre és ne szesszel való keverés következtében. A gyógyszerkönyv a hivatalos malagai bort tanninmentesnek írja elő, pedig a legszelídebb fehér borban is van tannin, míg a vörös borokban sokkal több, de ez a gyógyhatáshoz mint tannicum maga is hozzájárul. Hivatkozik arra, hogy a hazai egri, budai és szekszárdi híres vörös borok, valamint a világhírű ménesi „Vörös asszu" unicumok a maguk nemében. Ajánlja, hogy a gyógyszerkönyv-szerkesztő bizottság a jövőben a magyar borokat is vegye tekintetbe. „A chinin művi úton való előállításáról"

73 című referátumszerű közleményében 1881-ben beszámol a Pharmaceutische Zentralhalle közleménye alapján egy amerikai vegyész (H. Mott) munkájáról, aki chilimből egy leucol-nak nevezett vegyületet állított elő, amit azonosnak talált az anilin tisztításakor nyert leucol nevű melléktermékkel. Ez vezette az említett kutatót arra a feltevésre, hogy ebből az anilin-melléktermékből a chinin mesterségesen előállítható volna. Rozsnyay is annak a véleményének ad kifejezést, hogy a jövőben meg fogják oldani ezt a feladatot is, bár az eljárás még nincs kidolgozva. „Az infusum laxativum siccum"-ról

7G 1881-ben megjelent ismertető jellegű rövid dolgozata, tárgyalja a gyógyszerészek nehézségeit, amik e könnyen 410