Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

hatása is nagyon csekély. A chininum tannicum insipidum előállításakor még gondolni sem mert arra, hogy azt vassal kombinálja. Azok a kettős vas-sók, melyek kellemes ízűek, savanyú kémhatásúak, s így megkeserítették a chinintannátot. Eljárása az, hogy a vasoxydot az általa gyártott chininnel egyenlő arányban keveri és ebből készít kellemes ízű pasztillákat. „Dr. Landerer X. athéni tanár levele a chinin cukorról"^ cím alatt közli a görögországi tanár, görög kir. udvari gyógyszerész levelét, melyben elismerését fejezi ki Rozsnyay készítményeivel kapcsolatban. Azokat megvizsgálta és a hatóanyagot vegytiszta chininnek találta. Köszönetét — bizonyára a maláriával erősen sújtott görög nép nevében — a következő sorokkal fejezi be: „Engedje meg ön, hogy mint a szenvedő emberiség jótevőiének, szeretettel boruljak keblére, s biztosítsam önt, mint kedves ügytársamai rendületlen barátságomról és tiszteletemről." Rozsnyay élénk figyelemmel kísérte a gyógyszerek előállításának és beszerzési lehetőségeinek változásait, illetve az újabb szerek és alapanyagok megjelenését is. Erre vall az 1877-ben megjelent „A vegyészeti és gyógyszerészeti készítmények piac viszonyai"

68 című közleménye. Ebben kb. 10 anyag (Acid. salicylium, Amylum nitricum, Apomorphinum, Atropinum, Bromum, Calc. hypochlorosum stb.) külföldi (főleg német és angol) előállítási és kereskedelmi viszonyainak nehézségeit vagy sikereit ismerteti. A cikk folytatása 1878-ban jelent meg, ebben még több (kb. 40) gyógyszerül használatos anyag ügyéről tudósít a már említett szempontok szerint. „A viasz hamisításának könnyű felismerése"

0

'

3 című dolgozatában felhívja a figyelmet a kereskedelemben előforduló Cera (méhviasz) Cerezinnel történő hamisítására. Ellenőrzés céljából ajánlja, hogy az anyagból kis gömböcskét alakítva, azt borszesz és víz keverékébe tegyük, gondosan ügyelve arra, hogy a golyócskákban léghólyagok ne legyenek. A tiszta Cera-ból készített gömböcske az edény fenekére ülepedik, míg a Cerezinnel hamisított anyagból készült a folyadékban vagy annak tetején úszik. Ugyanebben az évben jelenik meg nagyobb dolgozata: „A chinalféleségek mikrochemiai és polariscopiai vizsgálatáról",,

7(l amelyben a china-alkaloidák azonosságát a Godefroy által alkalmazott reakciókat tette vizsgálat tárgyává. Megállapítja, hogy a reakciók az egyes alkaloidák esetében alkalmazhatók ugyan, azonban a kereskedelemben a chinin rendszerint társalkaloidával keverve kerül forgalomba, ezért ő a jellemző reakció elvégzése előtt a kérdéses alkaloida kioldását ajánlja a keverékből. Chini7i esetében ammóniás aetherrel rázza össze a vizsgálandó anyagot, amikoris a chinin kioldódik. Conchinin (chinidin)-re az anyag vizes (savanyítás nélkül) oldatában káliumjodiddal vizsgál, s kivált kifli alakú kristályokat mikroskóp alatt azonosítja. Cinchonidin vizes oldatához 10%-os Seignette-só oldatot adva, tű alakú kristályok válnak ki az oldatból, végül a cinchonin az oldatból ugyancsak Seignette-só oldat hatására kaszakő alakú kristályok formájában válik ki. Gyorsabb és könnyebb módszernek tartja a Steeg és Reutter-íéle „körsarkítási készülék" (polarisator) használatát. Ebben 5%-os, kénsavval savanyított oldatot alkalmazva, megállapítja az említett china-alkaloidák tényezőit: chinin balra 22 fok, conchinin jobbra 31 fok, cinchonidin balra 14 fok, cinchonin jobbra 25 fok. Beszámol kísérleteiről, melyek abból álltak, hogy az alkaloidákat több-kevesebb mennyiségben összekeverte, s megállapította, hogy e módszerrel még 1%-nyi mennyiségben jelenlévő társalkaloidát is ki lehet mutatni. 409