Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

mázván, a csersavas kinalra felbontólag hatnak és a szert megkeserítenék." Rozsnyay körültekintésére jellemző, hogy a tanulmány végén a chinin kimutatásának leírását is megadja. Eszerint savanyú vízben melegen feloldjuk a vizsgálandó cukorkát vagy csokoládét. A melegen megszűrt oldatban fölös kálivagy nátronlúgot adva állni hagyjuk. A 12 óra múlva kivált csapadékot kevés chloroformmal rázzuk össze, a szétvált chloroformot bepárologtatva fehér sóréteg alakjában visszamarad a chinin, amit a klórosvíz-ammóniás (Thalleochin) próbával azonosíthatunk. Rozsnyay következő dolgozata „Végyvizsgálati jegyzőkönyv"

60 címen jelent meg. Ebben leírja, hogy a Tolna megyei főorvos megbízására elvégezte egy — talán bűnjelként — lefoglalt sűrű, barnás-sárga, zavaros folyadék vizsgálatát, melynek olajos részét különválasztva, azt egyharmad részben Oleum Sabinaenek, kétharmad részben Oleum Crotonisnak találta. A már korábban említett gyógyszertár-vizsgálati jegyzőkönyv dicsérő megállapításai mellett ez a vegyvizsgálati megbízás is amellett szól, hogy Rozsnyay zombai gyógyszerész volt a megye szakmailag legjobban felkészült gyógyszerésze. A következő évben „Górcső a gyógyszerészeiben"

6

^ című ismeretterjesztő cikke jelent meg a szaklapban. A cikk főleg növényi eredetű gyógyszerek azonosításának fontos segédeszközéül említi a mikroszkópot, s ezenkívül felsorol több olyan vizsgálati eljárást, ahol a mikroszkóp nem nélkülözhető. így pl. vörösvérsejtek azonosítása, vizeletvizsgálat alkalmával hámsejtek azonosítása vagy élesztősejtek azonosítása, mézvizsgálat alkalmával stb. Megemlékezik arról is, hogy egy jó mikroszkóp (500—600-szoros nagyítású) kb. 150—160,— Ft-ba kerül, míg a 25—30 Ft-ért kínált egyszerűbb készülékek megbízhatatlanok. Ö maga E. Grundlach Charlottenburg-i német mikroszkóppal dolgozik. Néhány évi szünet után „Egy dús cserenytartalmú növényről"

62 szóló értekezése 1875-ben jelent meg. Hivatkozik arra, hogy a bőripar töménytelen mennyiségű cserzőanyagot emészt fel, a jelenleg rendelkezésre álló cserzőanyagok közül a cserhéj az, amelyik 12% csersavat tartalmaz. Mi lesz azonban, ha a szükséglet emelkedik és ha nem nézünk új cserzőanyag után? Ajánlja a Polygonum Amphibium (vidra-cikszár) megvizsgálását és használatát, mert ennek csersav-tartalma magas. Ugyanebben az évben jelent meg „Adatok a salicylsav alkalmazásához"^ című cikke, amelyben a borok, szörpök, gyümölcslevek konzerválásával foglalkozik és tiltakozik az ellen, hogy erre a célra a salicylsavat használja a gyógyszerész. Szerinte e célra csak a cukros erjesztés alkalmazható, s ez minden esetben megfelelő is, kivéve a citromszörpöt, amely 2—3 hét múlva penészt kap. Állandó szörpöt úgy nyerhetünk a citromból, ha az erjesztést 10%-nyi cukorral végezzük, mert a romlást okozó fehérje- és pektinanyagok csak így válnak le. Az erjesztéses módszert mint ismeretes az első három Gyógyszerkönyv alkalmazta a szirup készítésnél. Még ebben az évben

04 az erdélyi Élőpatakon gyűltek össze az orvosok és természetvizsgálók, Rozsnyay itt elhangzott előadását a „Gyógyszerészeti Hetilap"-ban is közreadta: „A sulfocarbonsavas és xanhogénsavas káliról"

6

* címen. Az előadás ismertetésével a vándorgyűlések anyagával kapcsolatban már foglalkoztunk. „Egy új combinatioja a vasnak chininnel"

66 című dolgozatában a chininnek vassal való kombinációját mint szükségest említi, de ugyanakkor rámutat arra, hogy általában a chinin csak nagyon kis mennyiségben van jelen, így 408