Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

geinek az elkeseredése a földreform eseményeinek a felülvizsgálására irányult próbálkozások miatt azonban fokozatosan erősödő ellenállásba csapott át. Biztatóan hatottak rájuk a baloldali pártok s főleg a Magyar Kommunista Párt és az NPP támogatása, az országos mértékben kibontakozóban levő mozgalom a föld megvédéséért, a földreform vívmányainak biztosításáért. A választásokat követő időszak tapasztalatai, a jobboldali támadás a tömegek politikai tisztánlátásában országos viszonylatban nagyobb változást hozott, mint a választást megelőző időszak, amikor minden csoport vagy párt igyekezett demokratikus jelszavakkal fellépni. A Magyar Kommunista Párt tisztában volt azzal, hogy a jobboldal visszaszorítása csak úgy érhető el, ha erősödik a központi irányítás, a központi hatalomnak a helyi közigazgatásra és gazdasági életre gyakorolt befolyása, s ugyanakkor a demokratikus vívmányok megvédéséért sikerül a tömegek számottevő többségét mozgósítani. A jobboldali „roham" visszaverése több síkon folyt. Egyrészt központilag úgy, hogy az MKP miniszterelnök-helyettest delegált a kormányba és a belügyminiszter is kommunista lett, másrészt a Gazdasági Főtanács létrehozásával, amely anélkül, hogy a tulajdonviszonyokban alapvető változtatásokra törekedett volna, az állami érdekek elsődlegességét biztosította a nyersanyag-elosztás és az ármegállapítás központosításával. Helyileg a baloldal elsősorban a közigazgatásban elfoglalt pozíciói megtartásáért, illetve kiszélesítéséért, a még ott levő reakciós erők növekvő ellenállásának megtörésével, a közigazgatás megerősítéséért küzdött, tömegmozgalmakat szervezett. Ebből a szempontból is lényeges eredményként kell elkönyvelnünk, hogy a megye kommunistáinak 1946 február végére sikerült elérniök, hogy a hat járásból négyben már kommunista főjegyző volt és a szekszárdi polgármesteri széket is az MKP jelöltje kapta meg.

170 Tolna megyében a választások után — miután az MKP KV feloszlatta a Pécsi Területi Bizottságot — alakult meg az önálló megyei pártbizottság Samu József titkár vezetésével.

177 Az új pártbizottságra nehéz és sok munka hárult. 1945 decemberében tartott járási aktívaértekezleteken „általában három tárgy körül vannak panaszok — állapítja meg jelentésében az új megyei titkár — 1. A földigénylő bizottságok, 2. a rendőrség és 3. a közigazgatás... A rendőrök megvesztegethetők . .., előfordul, hogy egyes családok 8—10 holdnyi földjüket 30—35 darabban kapják meg... Vannak helyek, ahol teljesen szembe állnak pártunk és a többi pártok, még az SZDP is."

178 A pártbizottság — a politikai és gazdasági feladatok sikeresebb megvalósítása érdekében — még december közepén lépéseket tesz abban az irányban, hogy a pártok közötti viszonyokat rendezze, a baloldali pártokat megpróbálja összefogni a reakció elleni harcra. Ennek érdekében Szekszárdon és a dombóvári járás területén is rendszeres pártközi értekezletek megtartását javasolják és tartanak is ilyeneket 1945 decemberében az MKP, SZDP és NPP részvételével.

179 A baloldal összefogását azonban nehezítette az a tény, hogy az MKP és SZDP Tolna megyei szervezetei közti viszony az országgyűlési választások után sem javult, sőt bizonyos mértékig romlott. Az SZDP helyi szervei nem akartak együttműködni a kommunistákkal. A választási eredményekből nem vonták le a szükséges következtetéseket. Nem a kommunistákkal együtt a jobboldali erők rovására, hanem a jobboldalnak gyakran engedve — a kommunisták rovására igyekeztek erősíteni pozícióikat, ami sok esetben önmaguknak is ártott. Az SZDP magatartásának legfőbb oka a tagok már említett összetételén túl elsősorban az volt, hogy a párt járási és megyei vezetése is olyanok kezében volt, akik nem voltak hívei a két munkás40