Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

párt együttműködésének. A kommunistákat azzal vádolták, hogy a „munkásegységet egyeduralmukkal veszélyeztetik .. . különös előszeretettel lövik ki a szociáldemokrata párttagokat a közfunkciókból."

180 Emellett sok községben a helyi szociáldemokrata vezetők a kitelepítendő volksbundisták mentesítésén ügyködtek. Ennek lett azután a következménye, hogy az 1946 márciusában létrejött Baloldali Blokk sem változtatott azon a helyzeten, hogy a két munkáspárt „széthúzott" a megyében. Sőt a baloldali erők tömörítését és összefogását az sem biztosította, hogy az NPP, főleg a földreform vívmányának védelmében közeledett a Kommunista Párthoz, a telepítések miatt azonban a viszonyuk később megromlott. Az MKP helyi erőit ezeken a problémákon túlmenően igém lekötötték az 1946 elején megtartott pártkonferencia előkészületei és az azzal kapcsolatos teendők. Igen fontos volt a pártszervezetek sorainak rendezése, új szervezetek megalakítása és a reakció elleni harc előkészítése. Az MKP nehéz helyzetére utalnak a korabeli jelentések, amelyeket részben a párt helyi vezetői, részben pedig a pártközpontból kiküldött instruktorok adtak az 1946 eleji állapotokról. ,,A szervezetek gyöngesége és a szervezési gyöngeség jellemzi a pártot. .. egyes helyeken 40—50%-os visszaesés van" — írja a tamási járásról az egyik instruktor.

181 „Pártszervezeteink gyengék, munkájuk szétesett, nem irányított. Kivételt képez néhány községi pártszervezet, ahol öntevékeny elvtársak vezetik a pártot" — olvasható a dunaföldvári járásról készült jelentésben.

182 A szakszervezet megyei titkára arról panaszkodik, hogy „dacára annak, hogy már megyei és helyi pártvezetőségek is működnek, támogatást a mai napig nem kaptam. Pártnapok alkalmával felhívtam a tagság figyelmét a szakszervezetek fontosságára, de kevésbé találtam megértő elvtársakra"

183 — amely úgy véljük, nemcsak az MKP, hanem az SZDP munkájának a hiányosságát is jellemezte. Az ún. svábkérdés, amely a megye központi kérdése volt ebben az időben, ugyancsak akadályozta a munkát. Egyes falvakban — Bölcske, Nagydorog, Madocsa, Györköny —, ahol működött pártszervezet, megszűnt, illetve különböző okok miatt szünetelt a pártmunka. Döbröközben és Kisdorogon jobboldali elemek megtámadták a pártházat és megfélemlítették a kommunistákat. Ebben a helyzetben ült össze a megye kommunistáinak értekezlete 1946. február 24-én és tartotta meg első megyei konferenciáját. A konferencián 70 helység — a megyében 108 helység volt — 150 kiküldöttje vett részt.

18

'

1 A politikai beszámolót az MKP KV részéről Apró Antal tartotta. Beszédében külön felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy ,,a Központi Vezetőség feladatként adja tudomásul, minden községben pártszervezetet kell létesíteni, a meglevőket erősíteni, a tömegeket megnevelni a harcra. Nehéz feladat, ele megoldható. Tolna megye ma még gyengén áll, de fokozatos munkával a hibákat ki lehet küszöbölni. ... A közigazgatás terén a spontán akciók vannak napirenden. Ha a nép valamit jónak lát, az törvényes. A svábkérdésben nem vagyunk hajlandók brutálisak lenni."

185 A konferencián részt vevő küldöttek a következő kérdésekben kértek intézkedést, illetve támogatást. 1. A sváb kitelepítés meggyorsítása, ezzel összefüggésben a megyei népgondozó hivatal munkájának felülvizsgálata. 2. Birtoklevelek kiosztása, mert a reakció nyugtalanítja az új birtokosokat. 3. Reakció túlkapásainak megakadályozása. 4. A szociáldemokraták részéről tapasztalható svábmentés megakadályozása. A kérések jogosságát több szempont is indokolta. A telepítések során sok esetben problémát jelentett, hogy az egyik faluban letelepített székelyeket vagy bihari telepeseket felszólították, 41