Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

Az anyagokat natriumhydroxyd- és metanol elegyében oldotta, majd alumíniumoxyd rétegre vitte fel, futtató elegyként 90 súlyrész kloroform és 10 súlyrész diethylamin keverékét alkalmazta. Az előhívás ultraibolya fényben történt. Valamennyi mintánál a chinin foltja 0,26 Rf értéknél kék színben fluoreszkált, míg a chinidin foltja nem jelent meg. Hogy a chinin. és chinidin kromatográfiás úton való elkülönítése — a felsorolt készítményekben még határozottabb legyen, az elkülönítést elvégezte a Walthier-féle Kiesel-géles módszerrel is.

:!7 E célból törzsoldatot készített: 1. chinin-szulfátból, 2. chinidin-szulfátból, 3. a Rozsnyay-féle előállítási módon nyert chinin-tannátból és végül 4. ugyanabból a chinin-tannátból és chinidin-szulfát keverékéből. A bemért anyagokat rázótölcsérbe mosta, majd i-lakmusz mellett kémhatását lúgosra állította be. Ezt követően 5x20 ml kloroformmal kirázta az alkaloida-bázisokat, s a kloroformos oldatot szárított nátriumszulfáton át 100 ml-es mérőlombikba szűrve 100 ml-re egészítette ki. Az elkészített törzsoldatból mikropipettával 0,2 ml-t vitt fel az előre elkészített Kiesei-gél rétegre. A futtatás 90 súlyrész kloroform és 10 súlyrész dietilamin elegyében 60 percig tartott. Utána exicatorban fejlesztett klórgáz térben 5 percig tartotta a lemezt. Az előhívó elegyet a következőképpen készítette: 0,32 g tolidint 100 ml n-ecetsavban oldott, majd hozzáadott 10 ml olyan vizes oldatot, amely 1,5 g nátriumwolframátot tartalmazott. A keletkező csapadékot leszűrte, majd a szüredékben feloldott 0,43 g káliumjodid-ot. Ezzel a reagenssel a lemezt átnedvesedésig befújta. A foltok zöld színe jelentkezett. A kromatogramon látható volt, hogy a 3-as startpontból futtatott chininbazis (Rozsnyay-féle készítmény) foltja megegyezik az l-es és 4-es készítményből nyert chinin-bazis foltokkal, ami amellett bizonyít, hogy a vizsgált és a Rozsnyay-féle gyógyszertárból származó készítmény valóban chinin-bazist tartalmazott. A 2-es és 4-es készítményekből nyert chinidin foltoknak megfelelő foltokat, a kérdéses 3-as (Rozsnyay-féle) készítményben nem kapott. A bortermelő Rozsnyay Az Aradra települt Rozsnyay figyelmét hamar felkeltették a környékbeli ún. ménesi borok. Tanítómesterétől, a kecskeméti Katona Zsigmondtól magával hozta a szőlőtermelés iránti szeretetül. Az Arad-hegyaljai vonulaton 3 bortermelő község fekszik egymás mellett: Ménes (ezt a bort említi Rozsnyay tanulmányaiban), továbbá Győrök és Kuvin. Hogy mikor szerezte meg Rozsnyay Kuvinban szőlőjét és ma is fennálló házát, pontosan nem tudjuk, de a család ma élő leszármazottjai úgy emlékeznek, hogy a Rozsnyay-család már tavasszal kiment a kényelmes és tágas falusi házba és ott is maradtak szüretig. Rozsnyay, mint kortársai megemlékeztek róla, lelkes hazafi volt, s ez közleményeiben is megnyilvánult. ,,A Gyógyszerészeti Hetilap" 1880. december 5-i számában jelent meg tanulmánya a „Gyógyborokról". Ebben felteszi a kérdést, hogy a Magyar Gyógyszerkönyvben miért szerepel a malagai bor, melyről a Gyógyszerkönyv sem tud egyebet írni, mint hogy „kellemes illatú, valódi bor, mely cserenyt, sem ártalmas fémeket ne tartalmazzon". Ugyanakkor az amerikai Gyógyszerkönyv a „Vinum tokajonse"-t is használtatja. Az 1836-os „Pharmacopea Austriaca"-hoz 1842-ben kiadott supplementum és taxában már szerepelt a tokaji bor. Majd ezeket írja: 397