Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

„tía az egri, budai és szekszárdi híres vörösborokra itt bővebben ki nem terjeszkedek is, csak a valamikor szintén világhírű ménesi asszut említem meg, mely — mint természetes erjesztés által készült vörös-asszu, valóban unicum a maga nemében." Ajánlja az Arad-hegyaljai borokat, melyekről bátran el lehet mondani, hogy édesebb, zamatosabb és feketébb kadarka hazánkban sehol sem terem. E borok mind zamatuk, mind alkoholtartalmuk folytán alkalmasaknak bizonyultak az ún. gyógyborok készítésére. Ezekben az években ugyanis egyre jobban általánossá lettek az orvosi gyakorlatban a lábadozók felerősítésére és a „vérszegény" gyermekek gyógyítására alkalmazott vas-készítmények: a vasas pilulák, szörpök és a gyógyborok. Mint már említettük, Rozsnyay 1885-ben a budapesti országos kiállításon saját készítményű gyógyszerkülönlegességeivel szerepelt, s a kiállított anyagok között ötféle gyógybort (Vinum Chinae, — ehinae ferratum, — pepsini, — cascarae sagradae, — coca) állított ki. 1886-ban Buziáson a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XXIII. Vándorgyűlésén szintén a borokról tartott előadást, bemutatta saját termésű cherryjét és az azzal készült gyógyborokat, megadja a ménesi vörös bor analízisének eredményeit és sürgeti a malagai bor helyett — hazai bor hivatalossá tételét. 1890-ben Aradon rendezett dél-magyarországi kiállításon szintén részt vesz nemcsak gyógyszereivel, hanem a már említett gyógyborokkal is. Állami aranyérmet és díszoklevelet kap elismerésül. Az 1892-ben Brassóban tartott XXVI. vándorgyűlésen elhangzott — és hattyúdalának számító — előadása is a gyógyborokról, illetve a borokban gyógyító céllal feloldott anyagokról szólt. Fáradhatatlan munkásságának eredményeképpen a Rozsnyay-készítmények még halála után több évtizeddel is megbecsült tagjai voltak a magyarországi gyógyszerkincsnek. Az utolsó évek Rozsnyay Mátyás 1891-ben tudomást szerzett arról, hogy a Budapesten rendezett IV. szünidei orvoskongresszuson olyan tárgyakat (Gyakorlati uroscopia, tápszerek- és hús vizsgálat) is elő fognak adni, melyek a gyógyszerészeket is közelebbről érdekelhetik, levélben hívta fel a „Gyógyszerészeti Hetilap" figyelmét a tanfolyamra. A lap azután megkérdezte dr. Dollinger Gyula egyetemi tanárt, a kurzus titkárát a gyógyszerészek felvétele tárgyában, a válasz azonban elutasító volt, mert az előadásokat orvosok számára rendezték. A közügyekért lelkesedő Rozsnyay a gyógyszerészi közélet terén is aktív szerepet vállalt. Már 1874-ben az országos egyesület — a Magyarországi Gyógyszerész Egylet — megalakulásakor megtaláljuk nevét a tisztség viselésére kijelöltek sorában. Ebben a névjegyzékben Rozsnyay mint az V. kerület 4. járásának

38 elnöke szerepel. Aradra költözése után pedig rövidesen a IV. kerület

39 alelnökéül választották meg. Rozsnyay nemcsak szakmájában mint gyógyszerész dolgozott sokat, hanem aktívan részt vett Arad társadalmi életében is. Egész életében vallotta a diákkorában tanult Tacitus-i elvet: „Minden tettünk és minden gondolatunk az élet hasznosítására legyen irányítva". 398