Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

A vizsgálatot Boros Éva beosztott gyógyszerész (Szekszárd) volt szíves — részben — a Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központ szekszárdi analitikai laboratóriumában, részben a szegedi egyetem gyógyszerészi kémiai intézetében elvégezni, s az eredményről — melyet az alábbiakban kivonatosan közlünk — Zombán 1989-ben tartott Rozsnyay-emlékülésen elhangzott előadásában számolt be. A dolgozat elején áttekintést adott a chinin-tannát hivatalos készítésmódjáról a különböző gyógyszerkönyvekben. Eszerint a Rozsnyay-féle készítésmódot alkalmazta az I. Magyar Gyógyszerkönyv függeléke, valamint a II., III. és IV. magyar, továbbá a VIII. osztrák és a IV. román gyógyszerkönyv, míg a IV. német, az I. jugoszláv, az V. helvét, valamint az V. magyar gyógyszerkönyv a szeszes közegben való reagáltatást tette hivatalossá. Felemlíti H. Hager véleményét is Rozsnyay Mátyás készítményeiről, aki 1876-ban még elismeréssel szólt mind a kinin-cukorkák, mind a kinin-csokoládékról, s a készítmények íztelen volta miatt Rozsnyay készítményeit mind a nőgyógyászatban, mind a gyermekek gyógyítása terén nélkülözhetetlennek tartja. Ezzel szemben a Hager-féle „Manuale" 1893-as kiadása — talán már nem is H. Hager tollából — újabb analízis alapján azt közli, hogy a Rozsnyayféle 3 kinin-tannát készítményben 5,83% chinin, 12,72% chinidin, 5,43% cinchonidin található a megfelelő mennyiségű csersav és víz mellett. Feltehető, hogy Rozsnyay — vagy betegsége alatt utódai — ekkor már megváltoztatták az eredeti előiratot, amiről ma már bizonyíthatóan meggyőződni nincs módunkban, azonban a készítmény hatásosságát ennek ellenére az említett Manuale nem vonja kétségbe. Boros Éva — ezeknek az adatoknak birtokában — először azt tartotta tisztázandónak, hogy az eredeti Rozsnyay-féle előirat

35 alapján és a jelenleg rendelkezésre álló anyagokból elkészített Chininum tannicum insipidum mennyi chininbazist tartalmaz. Eljárása a következő volt: Az I. Magyar Gyógyszerkönyv függelékében előírt módon háromszor készítette el a Rozsnyay-féle íztelen chinin-tannátot. Az előállított készítményt állandó súlyig szárította, majd azonosítási próbát és tartalmi meghatározást végzett. A tartalmi meghatározásnál a calciumoxyd elbontott készítményből a chinin-bázist szesszel kivonta, — ugyancsak az említett Függelékben — a chinakéregnél előírt módon végezte, s az izolált chinin-bazist súly szerint mérte. A készítmények chinin-bazis tartalma a következő volt: I. sz. készítménynél: 26,68% a Függelék értéke: 30% II. sz. készítménynél: 26,42% a Függelék értéke: 30% III. sz. készítménynél: 26,67% a Függelék értéke: 30% Az ily módon izolált chinin-bazist a Függelékben előírt Thalleochinpróbával azonosította. Elvégezte további a chinidinre jellemző — ugyancsak ott előírt — jódkaliumos próbát is, de a készítményben a chinidinre jellemző fehér csapadékot nem kapta. Ezután vékonyréteg-kromatográfiásán

36 vizsgálta meg az általa előállított I, II, Ill-al jelzett Rozsnyay-féle chinin-tannátokat, s mellettük a Halmai professzor által átengedett eredeti tablettákból nyert chinin-tannatot. 396