Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

orvos-gyógyszerészi világ elé, amellyel a szakkörök elismerésén kívül, a betegek ezreinek háláját is ki fogja érdemelni. Ennek a Zombán felemelkedő és évtizedek múltán Aradon befejeződő életnek és pályafutásnak megörökítése a célunk. ÉLETRAJZA Rozsnyay Mátyás 1833. május 14-én született

1 a Pest megyei Szabadszálláson, ahol apja: marosjárai Rozsnyay János főbíró volt, anyja neve: Wirtzfeld Eszter. Alsófokú iskoláit szülőfalujában végezte el, középfokú tanulmányait a jóhírű kecskeméti református kollégiumban folytatta. Az itt elért jó tanulmányi eredményei tették lehetővé, hogy a magyar fiú felvételt nyert a bécsújhelyi katonai akadémiára, amelynek elvégzése az akkori viszonyok közepette is biztos megélhetést jelentett az egész osztrák császárság területén. A katonai pályát azonban rövidesen otthagyta, mert a kitört szabadságharc nyomán támadt nemzeti felbuzdulás benne is ellenszenvet keltett a hazája szabadsága ellen harcoló osztrák tisztikarral szemben. Hazatérve a gyógyszerészi pályát választotta élethivatásának, s feltehetően gyakornoki éveit is a szabadszállási gyógyszertárban töltötte ki. Egyetemi tanulmányait részben Pesten, részben Bécsben végezte, mely utóbbiról írásbeli dokumentumunk is maradt.

2 Ez idő alatt a maga erejére volt utalva, magának kellett a létfenntartáshoz szükséges anyagiakat előteremtenie. Későbbi éveiben gyakran hivatkozott a becsi évcK fáradalmaira, hol napközben laboratóriumban dolgozott, este pedig az Operában statisztált. Oklevelét elnyerve^ többfelé volt ,,conditiő"-ban; így Szegeden és Kecskeméten id. Katona Zsigmondnál is. Katona a város egyik nevezetes embere volt, nemcsak mint gyógyszerész és közéleti funkcionárius, hanem mint szöllősgazda és gyümölcskertész is. Az ő hatása látszik Rozsnyay széles körű érdeklődésén és munkálkodásán is. Barátságuk és szakmai összeköttetésük később is — Rozsnyay aradi évei alatt is — fennállott. Ennek bizonyítására szolgál az a levélmásolat'

1 is, melyben megköszöni a kitüntetése alkalmából kapott üdvözléseket és egyúttal az általa készített Gelatinograph előiratát közli Katonával. Rozsnyay több évi alkalmazott (segéd-) gyógyszerészi működés után hazatért Szabadszállásra, ahol feltehetőleg a tulajdonos elhunytával az özvegyi haszonélvezetben lévő gyógyszertár vezetését vagy bérletét vállalta el. A gyógyszertári elfoglaltság mellett bizonyára talált időt arra, hogy sok irányú érdeklődésének kielégítésére kémiával és a rokontudományokkal foglalkozzon. Ugyancsak szabadszállási tartózkodásának éveiben történt, hogy érdeklődése a sakkozás felé fordult. A sakkozásnak Magyarországon nagy múltja volt már akkor is,

5 de magyar nyelvű szakkönyv még nem volt a sakkozók kezében. Rozsnyay tehát nekifogott és 1880. január 9-én megjelentette a „Sakkjáték elemei, vezérfonál a sakkjáték megtanulására" című füzetet. Különböző szerzők, így Baradlay—Bársony is, a munkával kapcsolatban azt írták, hogy „Rozsnyay írta az első magyarnyelvű »-Sakkjátékról« szóló könyvet". Miután az eredeti könyvet megszerezni nem sikerült, a Magyar Sakkszövetség budapesti könyvtárában igyekeztünk olyan — a sakkozás magyarja* 387