Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze Rozsnyai Mátyás élete és munkássága • 385

országi történetével foglalkozó — szakkönyvet keresni, mely megnyugtató módon ismerteti Rozsnyay szerepét. Márki István: A sakkjáték tankönyve,

6 melyet a Magyar Sakkszövetség az első önálló magyar nyelvű tankönyvnek tekint, a játék történetéről szóló előszavában a következőket írja: „... mert míg a művelt külföld annak (a sakkozásnak) egész külön irodalmát képes felmutatni, míg külföldön majd minden városkának van egy, sőt több sakkegylete, addig irodalmunk Rozsnyay Mátyás (szül. 1833., megh. 1895.) »A sakkjáték elemei« (Pest, 1860., 16-rét, 96 lap), M. hangé »heitfaden für Schachspieler« című tankönyve nyomán magyarított munkáján kívül egyetlen ilyennemű fordított vagy eredeti tankönyvet sem mutathat fel..." Márki tehát már ekkor megállapította, hogy 1860. és 1870. között Rozsnyay munkáján kívül más magyar nyelvű, sakkozással foglalkozó tankönyv nem volt, s hogy Rozsnyay munkája is fordítás. A győri sakk-kongresszus, nemzetközi mesterverseny és főtorna alkalmából

7 Maróczy Géza és Chalupetzky Ferenc szerkesztésében megjelent emlékkönyvben Galgóczy Ferenc: ,,A magyar sakkozás és a magyar sakkirodalom történelme" című monográfiájában

8 Rozsnyay szerepéről a következőket írja: „Megjelenésekor elsőnek és egyetlennek tekintett, még Márki István is 1872-ben megjelent sakkönyvének előszavában annak mondja. Címe: A sakkjáték elemei. Vezérfonal a sakkjáték megtanulására, hangé M. után Rozsnyay Mátyás. Kezdők számára, Pest, 1860. Kiadja Heckenast Gusztáv..." „A fordító Rozsnyay Mátyás 1833-ban született és 1895-ben halt meg, füzetében az előszót Szabadszállásról keltezi 1860. január 9-én. A magyar sakkműszótárt, Cseresnyéssel együtt, kivel levélileg érintkezésben volt — már akkor is természetszerűleg közhasználatban lévő sakk-szavakon kívül — részben neki kellett megalkotnia." Rozsnyay füzetében a következő „terminus technikus"-okat találjuk: elsáncolás, haladtában ütés (on passant), csel (Gambit értelmezéssel), pár huszárjáték utóbb húzva (Zweispringerspiel im Nachzuge), egyszerű játék (giuoco piano), szárnycsel (Flügelgambit, Evans-csel), scotcsel (skótcsel) stb. Tehát e munkájában Galgóczy F. is fordításnak mondja Rozsnyay munkáját, továbbá megállapítja, hogy a műszavak egyrészének megalkotásában is vitathatatlan érdemei vannak. Tisztázandónak találtuk ezek után Max hangé tevékenységét is, ami a Révai Lexikon

9 útján sikerült is. Ezt írja: „hangé Max német író és sakkjátszó 1832-ben született, 1861-ben a nyugati német Sakkszövetséget alapítja meg. Munkái: »hehrbuch des Schaschspiels«. A Sakkjáték elemei. Fordította: Rozsnyay M. Pest 1860. Továbbá: »Skitze aus der Schachwelt« 1881. Szabadszállási működése közben szerzett tudomást Rozsnyay arról, hogy Tolna vármegye Zomba községben felállítandó gyógyszertár elnyerésére pályázatot hirdet. A felállítás ügyét a helybeli birtokos és képviselő jobbaházy Dőry Frigyes szorgalmazta azzal az indokolással, hogy Zomba község és a környék lakossága megszaporodván (kb. 10 000 főre), annyi lakos már nemcsak fiók-, de egy önálló gyógyszertár eltartására is képes.

10 A közgyűlés dr. Nóvák Sándor főorvos pártoló javaslatával

11 terjesztette fel az ügyet a Helytartó Tanácshoz, ahol helyt adtak a kérésnek s felhatalmazták a megyét a pályázat kiírására, illetve a jognak a legérdemesebb gyógyszerész 388