Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

12. A megyeházával kapcsolatos munkák közül az elsőként említett munka megemlékezik a korábbi épületekről, tervekről is. Az újabban előkerült tervanyag, s az ásatás során tett megfigyelések lehetőséget adtak az e kérdésben való előrelépésre, a tervanyag pontos rendezésére, több darab készítési idejének meghatározására. 13. Gerevich T., Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. 28. 14. Fraknói V., i. m. 11. 15. Képes Krónika (1971) 80—82. és 92—93. — Fraknói V., i. m. 14. — Horváth M., i. m. 186—187. és 194. (E munkában a Krónikában Igfán-nak említett erdőt Ingvány formában írják.) 16. A későbbiek során is többször hallunk arról, hogy a király kíséretében, tanácskozásain jelen voltak a püspökök és több apát is: I. (Szent) Lászlóval a pannonhalmi apátságban és Szabolcson, Kálmán királlyal Dalmáciában. 17. Horváth M., i. m. 213. 18. Balics L., A római katholikus egyház története Magyarországon. II/l. 54—57. és 68—69. 19. Horváth M., i. m. 175. — Képes Krónika (1971) 67—68. 20. Az ásatás első éveinek eredményéről két jelentésben már beszámoltunk. Ebben a dolgozatunkban inkább csak a fontosabb adatokra, megfigyelésekre hivatkozunk. Kozák K., A szekszárdi bencés apátság feltárása. I., II. Pécs, 1972. és Dunaújváros, 1973. (A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve I. 1970. és II. 1973.) 21. Az alaprajzok szerkesztettek, azokat a rekonstrukciós tömegvázlatokkal együtt a tervező, H. Nándori Klára készítette. Szíves közreműködéséért e helyen mondok köszönetet. 22. E kérdést 1971-ben, egy tanulmányút során a helyszínen is tanulmányozhattam. A Kaukázus vidékének templomépítészetére különleges, centrális alaprajzi elrendezéseik miatt már korábban is felfigyeltek. Hazai példák hiányában eddig közvetlen kapcsolat gondolata, lehetősége nem vetődött fel. (J. Strzygowski, Die Bildende Kunst des Ostens. Leipzig, 1916. — Uő., Die Baukunst der Armenier und Európa. I—II. Wien, 1918. — S. Mnatzakanyan and N. Stepanyan, Architectural Monuments in the Soviet Republic of Armenia. Leningrád, 1971. — Gink K.—Gombos K., Örményország Budapest, 1972. — Nodar Djanberidze, Architectural Monuments in Georgia Tbilissi, 1965. — B. Beridze, Drevnegruzinszkaja Architectura Tbilissi, 1959. — W. Beridze, A grúz építészet. Különlenyomat az Építés—Építéstudomány I. 3—4. sz. Bp. 1970. 273—295. — Gink K.—Cs. Tompos E., Grúzia Budapest, 1973.). 23. A centrális alaprajzú templomokkal és az azzal kapcsolatos építészeti szimbólumokkal hazánkban átfogóan Csemegi József foglalkozott (Csemegi J., KözépEurópa románkori centrális templomainak építészettörténeti kérdései. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények IV/3. sz. 323—348.) E kérdés vizsgálatánál fontos szerepet tulajdonított az örmény—grúz, kaukázusvidéki építészeti emlékeknek. A kérdés kifejtése során gazdag jegyzetanyaga megadja a szakirodalmat is. (J. Sauer, Symbolik des Kirchengebaudes... Freiburg, 1912. — Csemegi J., Motringfonat,... — Uő., Trinitász-szimbólumok és ábrázolások a középkori Magyarország művészetében,... stb.). — E kérdésre kitértek még Magyarországon: Csányi K.—Lux G., A vértesszentkereszti egykori bencés apátsági templomrom. Technika (1940) 300—302. („ ... Mintát keresve, előtérbe kerül a hazai műemlék-