Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

de ... elegendő számú ... Tomlöcei, csinos Kápolna, elegendő Pinczéi és Fás Kamrái és hajlékai lesznek,..."; Javasolták, hogy a terveket vigyék fel a pesti vásárra menve, s tárgyalják meg az építésszel a kívánt néhány módosítást és a terv véglegesítését, valamint a munka tavasszal történő megkezdését.

107 Az 1828. február 2-án tartott közgyűlés megtárgyalta az átdolgozott tervet. Pollack szekszárdi útjai, amelyre a közgyűlés 400 forint útiköltséget szavazott meg, valamint ez időben írt levelei azt bizonyítják, hogy a megyeháza nyugati, főhomlokzatának építése 1828 tavaszán megkezdődött, s kivitelezési munkákat Stamm Jakab helybeli mester vezette. Pollack 1828. július 14-én kelt levelében azt is megemlíti, hogy mellékelve küldi a homlokzat részletrajzait és a tetőszerkezetét, amely alapján' a mester (Stamm) pontosan és gondosan kivitelezheti a munkát. Az említett tervek azonban ez ideig nem kerültek elő.

108 A fenti okok miatt, bár a korábbi feldolgozások sok új, értékes adatot gyűjtöttek össze, ma sem világos még egészen a megyeháza ezen utolsó építésének minden mozzanata. Ügy gondoljuk, elsőként készülhetett el Pollack Mihály főhomlokzatról készített terve (23/a kép), amely az oromzat szobrászati díszítésének kivételével meg is valósult és meghatározta a megyeháza végső formáját. 1828—1831 között készülhetett el a megyeháza földszinti és emeleti alaprajza (23/b—c kép), két másikkal együtt. Ez utóbb említett két alaprajz nem ábrázolja az egész épületet, de több, számukra érdekes részletet tartalmaz. Jelzi a régi, az új építkezésnél is felhasznált falakat (sötétítéssel) és az egyik az épület csatornáit is feltünteti. Ez utóbbi a megyeháza pinceszintjének terve. A terv alsó, jobb sarkában az új, nagy főkapu alapfalai láthatók, amelyek szükségessé tették a régi nyugati szárny (Mérey?) végének visszabontását. Ettől északra a ma meglévő pince alaprajzát ismerhetjük fel. Az északi szárnyban a börtön alsó szintjét ábrázolta a tervező építész. Az északi és az ahhoz csatlakozó keleti szárny udvar felé eső folyosófalában jól megfigyelhetők a korábban ott álló árkádok, kocsiszín pillérei. A másik rajz a földszinti helyiségek elrendezését mutatja be, pontosan a pince terveinek megfelelő fedésben. Az udvar sarkaiban, külön építménybe foglalt árnyékszékcsoportok a földszinten és az emeleten egyaránt megtalálhatók. Az ezektől elvezető nagy téglacsatornák építésekor jelentős sérülés érte az akkor már a föld alatt rejtőző apátsági templom maradványait.

109 Pollack 1828 augusztusában írt levele arra mutat, hogy a nyugati szárny építkezései az év vége felé csaknem befejeződtek. Ez utóbbi levélben a vakolás gondos elvégzésének és a kémények megfelelő falazásának ellenőrzésére hívta fel Stamm Jakab építőmester figyelmét. Ebben a levélben (okt. 24.) Prohaska budai kályhásmester és Dlanhy lakatosmester Szekszárdra való küldéséről és más, az építkezéssel kapcsolatos ügyek intézéséről (kelheimi lapok szállítása stb.) értesíti Csapó Dánielt. A következő év októberéig terjedő időből nem ismerünk Pollack-levelet, amely a szekszárdi megyeháza építésével foglalkozna. A munka a megyeháza további szárnyaiban folytatódott. E munkákhoz ajánlja be Stamm Jakab mellé Schulmeyer pallért Csapónak írt, 1830. ápr. 6-án keltezett levelében. Az ez év szeptemberében tartott közgyűlésen Csapó Dániel bemutatta az elkészült új épületszárnyat, amely osztatlan tetszést aratott. Ezt a sikert arra használta fel Csapó, hogy a további munka folytatásához, illetve befejezéséhez újabb vpénzt kérjen: „...az épület régibb részének az újjal való nagy egyformátlanságában ... félbehagyni nem lehet, sőt hogy... az épület 370