Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

nyugati sarkához. E megoldással egy épületté tették az eddig különálló részeket. A magtár és az új fal között egy folyosó alakult ki, amelyet az istálló átalakításával meghosszabbítottak a megyeháza déli szárnyáig, s összekapcsolták annak folyosójával. Az istálló nagy terét kis részekre osztották, s az északi előtér helyén alakították ki a lovász, vagy kocsis kályhával fűthető szobáját. A kétfülkés árnyékszék kis változtatással helyén maradt. Mellette képezték ki a meghosszabbított keleti szárny emeletére vezető lépcsőt. A lépcső után a régi börtönök következtek, amelyeken lényegesebb változtatás nem igen történhetett. A foglár fűthető szobája után a három helyiségből álló, előtérrel is ellátott börtönrész következett. A keleti épületszárny folyosójának három bejárata és hat ablaka volt. Egy széles bejárat a folyosó északi végében nyílott, ahol a déli mellékszentély mellett egy szűk közön át lehetett menni a szentélyek mögötti keskeny udvarba (B).

102 A keleti épületszárny emeletén is történt változás, amire az emeleti alaprajz egy csekély részlete utal. A folyosók az emeleti szinten ugyancsak egymáshoz kapcsolódtak. A másik jelentős változás a déli szárny közepén történt. A régi főbejárat és erkély, valamint ezzel szimmetrikusan az épület déli homlokzata elé egy-egy jelentős méretű toldalékrészt építettek. Ezzel a megyeháza középső, déli szárnya, az udvar és a város felől egyaránt a leghangsúlyosabb résszé vált, főhomlokzat lett. Ez az építkezés már lényegesen megváltoztatta a déli és sok vonatkozásban a nyugati szárny belső elrendezését. A főlépcső elkerült a déli szárnyból, s helyette a nyugati épületrészben, a régi nagykonyha helyén építették fel az új lépcsőt. Ezzel együtt a kocsiszínt is átalakították. Ez lett a megyeháza udvarába vezető új, négy pillérrel tagolt főkapu. Azon keresztül vezetett a nyugati szárnyban lévő folyosó és hozzákapcsolódott a déli szárny folyosójához. A középső, déli szárnyban újraboltoztak minden helyiséget, amelyek közül néhány alaprajzilag is változott. A főbejárat nagyobb, tekintélyesebb lett. Két végében kettős fülkéjű árnyékszékcsoport kapott helyet. A bejárattal szemben kialakított nagyterem az előzővel szemben megnövekedett, s délről két ablak világította meg. Keleti oldalára került egy kisebb konyha, a nyugatira pedig a nagyobb konyhához tartozó két kisméretű helyiség. A földszinten lévő további helyiségeknél csak kisebb változtatások tapasztalhatók (kályha, ajtó helyének változtatása stb.). Igen lényeges változásnak tekinthető azonban az, hogy az épület udvari folyosója körüljárást biztosított, amely az egész épületet egységesebbé, érthetőbbé tette belső elrendezésében. Ugyanez történt e vonatkozásban az emeleten is. Az emelet középső szárnyában a helyiségek elrendezése is kedvezőbbé vált a hivatali feladatok végzése szempontjából. A középrészben megmaradt a nagyterem, de az valamivel zártabbá formálódott. Előtte egy nagy előtér alakult ki, melyet az udvar felől két ablak világított meg. Ennek két oldalán 3—3 fülkés árnyékszékek helyezkedtek el, amelyeket a folyosó felől közelíthettek meg. A nagyterem két oldalához csatlakozó hivatali helyiségek csak kisebb változtatást mutatnak, minden bizonnyal megtartották eredeti rendeltetésüket is. Ezek közüJ csak a délnyugati sarokban lévő helyiség mérete növekedett meg a hozzákapcsolt folyosórésszel és födték azt be boltozattal. Az emeleten a kályhák helyeit félköríves falfülkék jelzik. A kályhák felállítására azonban a terv készítésekor még" nem történhetett intézkedés. 366