Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

emeletének e része a megye vezetőségének részére volt fenntartva. (A rajzhoz csatolt jegyzék csak szobaként jelöli meg ezeket a helyiségeket.) Az emelet középső szárnyának nyugati felében három hivatali helyiséget rendeztek be, amelyek egymással is kapcsolatban álltak. E szobák fűtését a sarkokban elhelyezett kandallók biztosították. A középső, déli és a nyugati szárnyat vastág fal választja el egymástól. Ezt két helyen ajtónyílással áttörték, s így közvetlen kapcsolatot teremtettek a két épületszárny emeleti része között. Az első két szoba a nyugati szárnyban egymáshoz kapcsolódik (38—39). Az elsőnek van csak bejárata a folyosóról, amely a jegyzék szerint az építkezés szempontjából még be nem fejezett szárnyban van. A két szoba után egy keskeny előszoba (40) nyílik a folyosóról, ahonnan az északról szomszédos helyiségbe nyílik egy ajtó (41). E helyiségnek a folyosó felől is van egy ajtaja, amely egy vastag, régi falban helyezkedik el. A nyugati épületszárny osztófalai közül egyedül ennek az egy szobának keleti fala ilyen vastag. Ez arra utal, a befejezetlen építkezésre való többszöri utalással együtt, hogy ennek az épületszárnynak emeleti része rossz állapotban lehetett már korábban is." Az utóbb említett szobába a rajz készítésekor még nem állították be a kályhát (41), de az észak felé eső szobában (42) már igen. Ennek a szobának északnyugati sarkából egy kis kamra nyílott (43). A kamra és a folyosó (45) között volt a padlásra vezető lépcső (44). A helyiségeket felsoroló jegyzék alatti szövegből kiderül, hogy az építkezés a nyugati szárnyon már közeledik a befejezéshez. Az e szárnnyal kapcsolatban mutatkozó jelenségek (a boltozatok, konyhák, vastag falrészletek stb.), annak a templomhoz való közelsége, bejáratának ahhoz való igazítása és mérete megengedi annak felvetését, hogy az épületnek e részében kereshetjük a Mérey Mihály által épített házat. A történeti adatok az általa építtetett emeletes hajlékban 4—4 szobát említenek és konyhát. Ennek az épületnek földszintjén, ahol lényeges változások nem történtek, eredetileg ugyancsak 4 szoba és egy konyha volt. Ehhez az épülethez építtetett egy nagyobb déli szárnyat Trautsohn apát, amely összekapcsolta a nyugati szárnyat a talán már régebben álló keleti szárnnyal. Az épületrészeknek biztosabb, pontosabb szétválasztását, építésük idejének rögzítését nagymértékben segítené egy sok részletre kiterjedő falkutatás.

100 2. A megyeháza 1790 táján Az új megyeháza hamarosan szűkösnek bizonyult. Tíz év sem telt el, az első építkezéstől számítva az időt, s a régi templom kijavítását célzó tervek már azt jelzik, hogy változások történtek a megyeházán. A keleti szárny meghosszabbodott a déli mellékszentélyig (15. kép). Egy másik felmérésből az is kiderül, hogy a megyeháza déli, középső szárnya is bővült közben, s ezzel együtt .megváltozott a főbejárat kiképzése is. A Megyei Levéltár egy jelzetlen terve az utóbb említett munka részleteiről is tájékoztatást nyújt (19. kép).

101 A megyeháza keleti szárnyát valóban meghosszabbították csaknem a templomig. A bővítést úgy végezték el, hogy az épületszárny udvari, nyugati falát meghosszabbították csaknem a déli mellékszentélyig, s annak délkeleti zárófalával párhuzamosan befordították az ott álló magtár és börtön észak3fl5