Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

pestis pusztított Szekszárdon. Elmúlásának alkalmából emelték 1753-ban a Béla király téren álló Szentháromság szobrot.

80 Trautsohn nem hajtatta végre teljes egészében tervét, csak részben valósította meg azt. A régi apátsági épületek helyén újat építtetett, s az összedőlt kis kápolna mellett egy sekrestyét emeltetett a templom északi oldalánál. A régi kolostor helyén felépült apátplébánosi épületet azonban nem kötötte össze az új sekrestyével, hiszen azok így is nagyméretűnek bizonyulhattak az amúgy sem sok időt ott töltő Trautsohn apátnak. (Olyan vádak is elhangzottak ellene, hogy csak néhányszor fordult meg Szekszárdon. Az azonban bizonyos, hogy ragaszkodott Szekszárdhoz, mert még bécsi érseksége idején is megtartotta azt.) A Trautsohn által elindított építkezés felhasználta, sőt valószínűleg kisebb változtatások mellett megtartotta a Mérey Mihály által építtetett házat, amely ugyancsak a régi kolostor maradványaira épült. Trautsohn építkezései közé sorolhatjuk a templom északi és déli mellékszentélyeinek sokszögzáródásúvá alakítását is. Ezek az építkezések egy néhány évtizeddel később készült felmérésen felismerhetők (15. kép).

81 Trautsohn 1757-ben bekövetkezett halála után Mária Terézia a szekszárdi apátság javadalmait és a címet Rodt Ferenc Konrád bíborosnak, constanzi püspöknek adományozta, ö 17 évig, haláláig viselte az apáti címet, ö volt Szekszárd utolsó javadalmas apátja. Az ő nevéhez fűződik az új, szép barokk plébánia építése, amely 1775-ben készült el. Még ebben az évben át is költöztek az új épületbe. Rodt Ferenc apát azonban már nem igen használhatta az új plébániát, mert ez évben halt meg. A templom is jó állapotban volt akkor. Ezt a halálát követő évben, 1776-ban készített cannonica visitació bizonyítja. Hat változatú orgonája, órája, három harangja és három oltára volt, mindhárom „csinosan festett képpel". A főoltár a Megváltó, az evangélium oldali Szent József, a lecke oldali pedig Szent László tiszteletére volt szentelve. A ferencesek által építtetett negyedik oltárnál nem misézhettek, azt csak a „szívet viselők" társulata kedvéért készíttették. 1776-tól kezdődően az egykori apátság helyén működő plébánia a pécsi egyházmegyéhez tartozott.

82 1777-ben Mária Terézia az apátság javadalmait a magyar tudományos egyetemnek adta. Az „apátsági" épületeket Tolna megye rendéi vásárolták meg 1783-ban 21 000 forintért. Ide kívánták áttelepíteni a megyeházát Simontornyáról, amely akkor a környéken garázdálkodó rablók miatt veszélyes hely volt. A vételár egyharmadát az újonnan építendő templom költségeinek részbeni fedezésére szánták. Az új templomot más helyen kívánták felépíttetni, hogy a régit lebonthassák, amely véleményük szerint zavarta a megyeházán dolgozókat munkájukban. A régi „apátsági" épületeknek eladásával kapcsolatban kerülhetett sor Eszterházy László pécsi püspök szekszárdi látogatására 1783-ban, amelyről az akkor készített canonica visitació értesít bennünket. Az egykori apátság templomát, az ott álló épületeket egy akkor készült felmérésről ismerhetjük meg. A megyeházává történt átalakítással kapcsolatban készülhettek ezek a rajzok (15. kép), amelyek a korábbi állapot szempontjából is fontos adatokat rögzítettek. Az alaprajzról az egykori apátsággal, illetve templomával kapcsolatban említett részletek (kápolnák, sekrestye stb.) közül többre ráismerünk, s a templom lefedése, s más, később bemutatott rajzok egybevetése nyomán tömege is elképzelhetővé válik számunkra.

83 Az egykori apátság egy nagyjából téglalap alakú dombon állt, három oldalról meredek lejtő vette körül. A domb két rövidebb oldala mellett árok 358