Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

Méreyvel szemben a bécsi udvar, s 1713-ban vegliai címzetes püspökké neveztette ki. Kérésére 1717-ben kinevezték mellé Trautsohn János József grófot, egy miniszternek fiát, segédpüspökké. A következő évben Mérey Mihály meghalt, s Trautshon követte őt az apátság birtoklásában. Mivel azonban akkor még csak 18 éves volt, a kinevezési okmány szerint, egy hazai nyelvben jártas egyházi férfit kellett néki az apátság, illetve akkor már plébániává alakult egyház élére állítani. Először Sztuppi György, volt pincehelyi plébános, majd a simontornyai ferencesek látták el a plébániai feladatokat az egykori apátsági, akkor plébániatemplomban.

78 Az apátsági templom és a kolostor török hódoltság utáni helyreállításával kapcsolatban a források sok adatot említenek. Ezek azonban nem voltak elégségesek ahhoz, hogy a XVIII. század elején Mérey által megindított és utóda, Trautsohn idejében folytatott építkezéseket egyértelműen meghatározzák, szétválasszák. Ehhez a munkához az elmúlt években végzett ásatás nagy segítséget nyújtott. 1. Mérey és Trautsohn építkezései Az apátság hódoltság utáni helyreállításával kapcsolatban egyes munkák és források (canonica visitáció) Méreyt, mások Trautsohnt vallják az apátsági templom újjáépítőjének. Ezeknek az adatoknak és az ásatás megfigyeléseinek alapján azt mondhatjuk, mindketten sokat tettek, hogy a templomot használható, sőt jó, biztonságos állapotba helyezzék. A templom DK-i sarkához Mérey építtetett egy négyszög alaprajzú épületet, amely Ny-i irányba az előcsarnokig ért, ahhoz csatlakozott. Ennek az épületnek előkerült K-i és D-i fala. Bejárata Ny felől, az előcsarnokból nyílott. A K-i falnak egy jelentős részlete azt bizonyítja, hogy az gondos munkával készült (14/a kép). A felmenő falazat és az ahhoz tartozó teherhárító ív M M monogramos téglából épült, amely egyértelműen bizonyítja, hogy azt Mérey Mihály készíttette (24. kép). Ilyen jelzésű téglák az ásatás során máshol is előkerültek, de azok nem határozzák meg ennyire egyértelműen a templom egy részének Mérey által történő újjáépítését. Azt azonban jelzik, hogy a templomot is kijavíttatta. Az előbb említett, aránylag jelentős méretű épület a templom DK-i sarkánál valószínűleg Mérey sekrestyéje lehetett (14/b kép). Annál is inkább valószínű e feltevés, mert Trautsohn sekrestyéjét később a templom É-i oldala mellett említik.

79 Az 1732-es canonica visitáció szerint Trautsohn az 1726-os építkezés után, 1732-ben újabb javításokat akart elvégeztetni. Ugyanezen a helyen olvashatjuk, hogy a Mérey idejében beszerzett egyházi ruhákat megőrizte, s még újakat is hozatott Szekszárdra. Az általában használatos ruhákon és felszereléseken kívül a következő egyházi felszereléshez tartozó tárgyakat sorolja fel a canonica visitáció: egy különféle drágakövekkel kirakott ezüst pásztorbot, püspöksüveg, fehér és vörös tunicella, kesztyűk, cipők, kettős baldachin. Trautsohn apát azzal a tervvel is foglalkozott, hogy a régi apátsági épület mintájára újat építtet, s összeköti azt azzal az összedőlt kis kápolnával, amelyben a szóhagyomány szerint I. Béla király sírja található. (1752-ben azt írják, hogy egy kápolna közepén nagy rés támadt, s azon át egy kriptába lehetett látni.) 1738—1740. között ismét 357