Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339

azonosítása igen nehéz. Valószínűnek tartjuk, hogy ezek közül az egyik az egykori apátsági templomnak tornya volt, az öt ház egyike pedig a kolostorépület lehetett. A várnak északi oldalánál lévő, a Duna felé vezető úton érhették el a gabonatermő, termékeny földeket és a nádasokat. Onnan indulhattak el és jöttek fel ezen az úton az éj leple alatt a komáromi és esztergomi hajdúk és vették be a várat 1598-ban. Evlia Cselebi leírását megerősíti Ottendorf Henriknek ugyanebben az időben (1663) készült rövid leírása Szekszárdról. „Szekszárd palánk két órányira fekszik Ovártól közel a Dunához, fákkal és bokrokkal borított dombon. Igen silány és gyengébb mint Óvár, de egyik oldalon részben kőfallal, különben pedig sárfallal van bekerítve. Mindjárt a palánkkal szemben közel a Dunához áll egy leégett vendégfogadó, de más ház nincs. Négyszögben magas cölöpökből álló kerítés veszi körül. Két kapuja van, és a Dunáig ér le úgy, hogy az utasnak szorosan a palánk mellett kell haladnia .. .".

75 A török hatalom ekkor azonban már gyengült, s két évtized múlva megkezdte visszavonulását hazánk területéről, s az felszabadult a százötven éves megszállás alól. A szekszárdi várat őrsége már 1686-ban elhagyta.

76 II. AZ APÁTSÁG TÖRTÉNETE A XVIII. SZÁZADBAN A török uralom alól felszabadult Szekszárdra nem telepedtek vissza a bencés szerzetesek. Az apáti címet 1678—1693 között Péterffy Tamás esztergomi kanonok kapta meg. Nem tudjuk, tartózkodott-e hosszabb ideig Szekszárdon. Bizonyára igyekezett a hódoltság alatt széthullott apátsági birtokot olyan állapotba hozni, hogy az megfelelő jövedelmet biztosítson. Öt Mérey Mihály követte az apáti címnek elnyerésében. Minden erejével, tehetségével és összeköttetéseinek felhasználásával azon volt, hogy az egykor jelentős apátság tekintélyét visszaállítsa. Bár nem ismerjük pontosan az általa megindított és elvégeztetett építési munkákat, őt tarthatjuk az apátsági templom hódoltság utáni első helyreállítójának. összegyűjtötte az apátsági birtokokra vonatkozó régi iratokat és házat is építtetett magának az apátság területén, hogy jobban kézben tarthassa az ügyek intézését. 1698-ban folyamodványt nyújtott be a neoacquistica-commissio bizottságához, hogy juttassa vissza az apátságnak Szent-Miklós, öcsény, Szerdahely, Ikcse, Nyamad, Györgye, Fejérviz, Csatár, Almás, Ság és Moss birtokokat. A kamara nem teljesítette e kérést, de 800 forintért bérbe adta azokat Méreynek. Ezek a birtokok a középkorban az apátsághoz tartoztak (13. kép). Grábocra az ott élő rác lakosság miatt görögkeleti szerzeteseket telepített, Szekszárdon pedig gimnáziumot alapított.

77 Az apátság területén végeztetett építkezéseket az ásatás során előkerült M M monogrammal jelölt téglák, falmaradványok bizonyítják (14/a kép). II. Rákóczi Ferenc szabadságharca .idején Mérey Mihály a fejedelemhez csatlakozott. Ezért II. Ferdinánd az apátságot a nagyszombati egyetemnek adományozta. Mérey tiltakozott az eladományozás ellen. 1710-ben a jezsuitákat be is akarták vezetni, iktatni az apátság birtokába. Abban az időben Mérey Kuklánder Ferenc császári tábornok foglya volt, majd tőle Bécsbe került. 1711ben szabadult. Azonnal Szekszárdra sietett, hogy megakadályozza a kamara embereit az apátságnak a jezsuiták részére történő átadásában. Később megbékült 356