Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)
Kozák Károly: A szekszárdi apátság és a megyeháza története • 339
Az 1572—1573. között készült adóösszeírás a nevek mellett a lakóhelyet is feltünteti. Ebből kiderül, hogy a városnak két része volt: Szekszárd város és a Felfalvi-utca. Az előbbiben 46, a Felfalvi-utcában pedig csak 15 adózót írtak össze. A Szekszárd külterületét képező Csatár-falu 1565—1566 között készített adó jegyzékéből megismerjük a pénzre megváltott sokféle adót: gabona, must, kender, fa, kapu, kert, méh, sertés, kasza, malom, bádhava (bírságpénz). Mindez összesen 90 563 akcsét tett ki. Ebből a legtöbbet a must után kellett fizetni, 84 229 akcsét. Ezt az összeget azonban nemcsak a 10 csatári adózó, hanem 77 tolnai, 12 szekszárdi, 5 öcsini, 9 kemedi, 20 sági, 5 fehérvizi, 5 görjeni, 10 faddi és 5 mazsai szőlőtulajdonos fizette. 60 akcse egy aranyat ért. A fenti időben Szekszárd 17 kapu után, minden adónemet számítva, csak 8511 akcsét fizetett. Ebből a mustadó csak 895 akcsét tett ki. A legnagyobb összeget Szekszárdon a búzatized (270 kereszt) után számolták, amely akkor 5400 akcse volt. A fenti adójegyzék tételeiből jól kiolvasható, hogy a város körüli földeken leginkább gabonatermeléssel, Csatáron pedig szőlőműveléssel és fakitermeléssel foglalkoztak. Faadóként az említett évben 4560 akcsét fizettek a csatáriak. 72 Ebből arra következtethetünk, hogy abban az időben jelentős erdők voltak Szekszárd környékén. A város központja az egykori apátságból átalakított vár volt. A török várat a híres török utazó, Evlia Cselebi részletes leírásából (1660—1664) ismerhetjük meg. 73 „A budai jeles emberek és a pécsi tudósok ezt Szik hiszárinak mondják, csakhogy a szegszárdiak e miatt a név miatt nagyon elszomorodnak. Építője László 1 király, annak a Lajosnak az atyja, aki Szulejmán khánnal a mohácsi csatában harcolt és meghalt. Mikor Szulejmán khán kezébe került, külön szandzsákbégi székhellyé lett; bégjének a padisahtól 123 440 akcse külön jövedelme (khász) van. Ziámetje, tímárja, alajbégje, cseribasája van; a szabályzat szerint a dsebelikkel és bégjének ötszáz katonájával együttesen ezerhatszáz katonája lesz. Százötven akcse jövedelemosztályú járás (kaza). Budai kuli szerdárja, várparancsnoka és kétszáz rendes katonája van. A vár alakja. Egy sétahelyes magas dombon, négyszög alakú, kőépületű vár, de magányosan áll. Összesen nyolc tornya van, s az egész körülete hatszáz lépés, alacsony árok veszi körül. A várban csak öt ház van, a többi helye szabad tér. Szulejmán khán dsámija kicsiny deszkaépület, s déli oldalra nyíló egy kapuja s az árok fölött láncczal megkötött felvonóhídja van. A várnak északi részétől a Duna folyóig menve egy ágyúlövésnyi távolságon sík rét van, melynek környéke termékeny föld, némely helyein nádasok vannak. A várnak környékén kimagasló dombok vannak: Oszmán és Rusztem pasák e dombokon helyezték el az ágyúkat s miközben vívtak, megadás útján elfoglalták. Külvárosa. Ez a város a vár felé hajló dombon fekszik s ötszáz deszkatetejű alacsony házból áll. A bég palotája (beg szeráji) azonban elég magas palota. A vár kapuja előtt, az árkon túl egy kicsiny sötét fürdője, e fürdő útján túl pedig egy cseréppel fedett fogadója van. E városban összesen négy imaház (mihráb) van. A csársiban levő dsámi cseréppel van befedve, mecsetjei és száz boltja van; népe határszéli bosnyák emberekből áll s különösen barátságos emberek. E külváros mögött lévő halmokon és hegyeken mind rózsaligetes szőlők, kertek és folyóvizek vannak; levegője, vize és vára kellemes." [ l Törökül: (László) tudniillik Ulászló]. 7 ' 1 Evlia Cselebi leírása jól egyeztethető az előzőekben említeti; történeti adatokkal, s egyben ki is egészíti az azok alapján alkotott képet. A nyolc torony :;3' : 355
