Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

jelent a szekszárdi nagygyűlésen és a következőket mondotta: „Párttörekvéseink: 1. A tiszta, teljes demokrácia. 2. Harc a reakció ellen. 3. Együttműködés, de a nép döntése szerinti arányos részvétellel a kormányzásban a kisebbségnek jogot adva, de a felelősségből is arányos részt kell vállalnia."

135 Ezeket a célkitűzéseket magyarázták a választásokat megelőző hetekben a párt szónokai, figyelmet fordítva arra, hogy minél több helységbe eljutva tudatosítsák a párttagokban a Kisgazdapárt elhivatottságát és vezető szerepét a magyar parasztság körében. A Kisgazdapárt szervezeti élete a választási kampány időszakában kizárólag a választási gyűlésekre korlátozódott. A megye minden települését — minden pártnál nagyobb aktivitással — többször is végigjárták és sokkal több gyűlést tartottak. Nagy előny jelentett számukra az a tény is, hogy a pártnak már voltak választási hagyományai a megyében a felszabadulás előtt is. Dulin Jenő, Taksonyi János és a többi kisgazda vezető tevékenysége közismert volt a megyében. Gyűléseikre minden más pártnál több helyi embert tudtak mozgósítani. Ez egyben azt is jelentette, hogy hallgatóságuk előtt hitelesebbé váltak szólamaik is az „igazi hazafiságról", a „nemzeti" alapokon való állásukról csakúgy, mint ,,a vallás és erkölcs nélkül nincs élet" felfogásukról. Az ilyen szólamokra — különösen a háború borzalmai, szenvedései után — igen fogékonyak voltak az emberek, főleg a politikailag elmaradottabb paraszti vidékeken. A katolikus papság intenzívebb bekapcsolódásával — amely október közepén kezdődött — már a gyűlések mellett az egyéni és csoportos beszélgetésekre is áttértek. Ezt a munkát betetőzte Mindszenty József hercegprímás körlevele, amellyel a templom is a választási küzdelem, pontosabban a kisgazdapárti propaganda arénájává változott. A hercegprímás körlevele bár kihangsúlyozza, hogy „nem avatkozunk be a választási küzdelmekbe, nem foglalunk állást egyetlen párt mellett sem, de az igazság és a kötelesség elveit kifejtjük, hogy minden katolikus hívő szerintük válasszon." Melyek voltak ezek? „A demokrácia nem az, amely egyik ember korlátlan uralma helyébe egy másikét, vagy egy embercsoport korlátlan uralma helyébe egy másikét állítja..." — hívja fel a hívők figyelmét a körlevél, hanem „az igazi demokrácia alappillére, hogy a sértetlen természetjogi elveket ismeri el, melyekhez soha semmiféle emberi hatalomnak erőszakkal nyúlnia nem szabad. ... Az igazi demokrácia lelkiismereti szabadságot, a szülők jogait, a munkásnak szabad egyéniséggé való kialakulását, a munka rabszolgaságának megtörését írja zászlajára. . ,",'

13fi amely elvek leginkább a Kisgazdapárt programjához hasonlítottak, abban nyertek bővebb megfogalmazást. így ha nyíltan nem is, de burkoltan a Kisgazdapárt melletti agitációt jelentette a hercegprímás felhívása. A megye papsága legalábbis tudta mit kell tennie, Perr Viktor vezetésével sorompóba lépett a Kisgazdapárt választási győzelméért. A Kisgazdapárt választási célkitűzéseihez és programjához legközelebb a Polgári Demokrata Párt célkitűzései álltak. A PDP választási agitációin a párt programját népszerűsítette, magyarázta és hirdette. Mi volt ennek a pártprogramnak a lényege? A párt — mint már arra utaltunk — a polgári demokrácia osztályok felett álló pártjának vallotta magát és ennek megfelelően készítette el a programját is. A program fő részeit az alkotmány, a bíráskodás, a közigazgatás, a közegészségügy és népjólét, a vallás- és nevelésügy, a pénzügy, gazdasági (termelési) politika és külpolitikai kérdések részletes kifejtése alkotta. Kiinduló pontként a program alkotói leszögezik, hogy a tíz alapvető szabadság::i