Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

jog — a lét jog, személyes szabadság joga, a vélemény- és sajtószabadság, a vallás- és lelkiismereti szabadság, a levéltitok joga, a becsület joga, a házjog, a vagyonbiztonság joga, az iparforradalom szabadsága és a nemzetiségi jog — megválasztásának elve alapján állnak és ebből kiindulva kívánnak politizálni, illetve a demokratikus pártokkal együttműködni. Megfogalmazásukban „A szabadság mindazt jelenti, ami lehetővé teszi, hogy teljes életet élhessünk, azaz kibontakoztathassuk a bennünk szunnyadó összes energiákat és képességeket."

13

' A PDP a parlamentarizmus, a többpártrendszer és a népképviseleti kormányzat felállítása mellett foglalt állást. Követeli a választójog tekintetében ,,a korhatár leszállítását, a nők teljes egyenjogúsítását, a titkosság biztosítását... a községi önkormányzat legszélesebbkörű kiépítését",

138 amely követelések teljes egészében megegyeztek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjával is. Ugyanilyen követelése volt az esküdtbíráskodás visszaállítására, a közigazgatás demokratizálására, a társadalombiztosítás korszerű kiépítésére vonatkozó igénye a pártnak.

139 A nagy fontosságú kérdések eldöntésénél követelik a népszavazás bevezetését, amellyel ,,a közvetlen demokrácia elvét is érvényre lehet juttatni a képviseleti, tehát közvetett demokráciában."

1

''

0 Polgári demokratikus követelés programjukban a nők teljes egyenjogúsításának felvetése, „mind a közoktatás, mind a közhivatal viselés, mind a családjog, mind pedig a munka- és vagyonjog területén."

1

''

1 A pártok közül a PDP veti fel elsőként programjában a jogi oktatás reformját és a halálbüntetés eltörlését. A Polgári Demokrata Párt — az MKP-t és a többi baloldali pártot is megelőzve ugyancsak elsőként már 1945 nyarán — felveti az állam és egyház viszonyának „a kölcsönös bizalom és jóindulat" szellemében való rendezését. Az oktatásügy reformja keretében követeli a nyolcosztályos alsófokú iskolarendszer kiépítését, a tankönyvek demokratikus és humanista szellemű revízióját.

1

''

2 Az ipar és kereskedelem szabadságának helyreállítása mellett a program kihangsúlyozza a manufakturális középipar létesítésének az előmozdítását és a „megfelelő számú szakember alkalmazását" a gazdasági élet minden területén. Követelik a rendeleti úton való kormányzás megszüntetését a közbiztonság helyreállítását, amelynek felvetése az adott időszakban megvalósíthatatlan és keresztülvihetetlen volt. Sok tekintetben nem is szolgálta a baloldali pártokkal — elsősorban az MKP-val — való együttműködésnek még az alapját sem. Külpolitikai célkitűzéseiben a PDP abból indult ki, hogy Magyarország kis ország lévén, azért a nyitott kapu elvét követheti, tehát egyforma jóviszonyban kell lennie valamennyi nagyhatalommal. Ennek megfelelően szoros együttműködést követelnek a szomszédos államokkal, különösen a Szovjetunióval. Ugyanakkor azt is kihangsúlyozták, hogy „most ismét megnyílik számunkra a Porta orientális közvetítő szerepe, hogy hidat alkossunk Eurázsia gazdasági és eszmei kiegyenlítődésében."

143 Elképzeléseik szerint a „hídalkotással" Magyarország közvetítő szerepet vállalt volna Kelet és Nyugat között. Ennek felvetése vonzerőt gyakorolhatott esetleg a számításba jöhető párttagokra, de realitása egyáltalán nem volt. A program főbb pontjai, amelyek közül a legfontosabbak az emberi szabadságjogoknak a jövendő magyar alkotmányba való beépítése, a közvetlen demokrácia kiépítése, valamint a polgárság gazdasági felemelkedésének az előmozdítása a ,,nyitott kapu" politikájának megvalósításával, elvben a polgári demokrácia hű tükrét adják. A program megalkotásával akarták bizonyítani a 32