Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275

A villanyenergia-termelő ipar állampolgárságot nyert, s ennek egyik jele, hogy már az első munkás-szerencsétlenségekről is hírt ad a sajtó. 1929-ben két halálos áldozatról tudunk, október 24-én a máza-szászvári villamos központban az egyik gőzgép felrobbant és a fűtő meghalt, majd három nappal később az egyik villanyszerelő kapott halálos áramütést.

60 A villanytelepek, áramelosztó- és termelőalakulatok általában nem foglalkoztattak sok munkást. Az 1930. évi népszámlálás mindössze Szekszárd város áramelosztóját tünteti fel a 20-nál több munkást foglalkoztató üzemek között, 21 segédmunkással.'

31 Az 1929. évi „mindentudó" 18 villanyszerelőt, és 3 ipartelepet említ a villanyenergia-iparágban, ami azt jelenti, hogy az iparszerkezetben az üzem 14,3%-a a kisipari és a gyárak 3,51%-a ehhez az iparághoz tartozott.

62 A munkások foglalkoztatása szerint nem tudjuk ezt az iparágat százalékosan kiszámítani, mert a munkásadatok az egyéb kategóriában szerepelnek. Tudjuk azonban egy 1942-ben felfektetett országos iparstatisztika adataiból, hogy több villanytelep volt már ekkor Tolna megyében, mint a „mindentudóban" említett három. A szekszárdi telepen és az 1905 óta folyamatosan üzemelő dombóvári villanytelepen kívül, amely utóbbi magánvállalati villanyenergia-átalakító telep és elosztó alakulat volt már az 1920-as években, 1919 óta Nagymányokon és 1923 óta Kismányokon üzemelt hasonló villanytelep. 1921-ben Decsen a Decsi Villanyszövetkezet, 1925-ben a Dunaföldvári községi villanyüzem és 1927-ben Bátaszéken és Alsónyéken ugyancsak egy-egy e községek kezelésében lévő villanyüzem jött létre. Mindegyikük áramátalakító telep és elosztó-alakulat volt. Ugyanakkor magánvállalati villanyenergia-termelő telepek is voltak a megyében. 1909-re tette alapításának évét a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. mázai üzeme, és 1921 óta állít elő villany energiát gr. Széchenyi Domonkos nagydorogi ipartelepe. Eszerint Tolna megyében már az 1920-as években 11 villanytelep volt.

63 A hangsúly ekkor már az áramszállítás, elosztás felé tolódott el, és Tolna megye a nagy villamossági harcban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt érdekkörébe esett. 1930-ban azonban új alapításként megjelenik Dombóváron a Hungária Villamossági Rt, amelyet svájci tőkével tulajdonképpen az Alföld villamosítására hoztak létre, de amelynek telepe volt Dombóváron is, E vállalat fejlődése azonban már a következő időszakba nyúlik át. Elgondolkodtató adat, hogy 1929-ben az ország villamos erőműveinek száma 190, és ebből 11 található megyénk területén, ami azt jelenti, hogy az ország üzemeinek 5,8%-a esett e megyére.

64 Ez a magas százalék bizonyosan a máza-szászvári szénbánya kiépített villanyene-rgia-telepének köszönhető, hiszen az áramelosztó alakulatok többsége innen szerezte be távvezetéken a villanyenergiát. Nyilvánvaló azonban az is, hogy az üzemek száma a termelési érték és az alkalmazott munkáslétszám ismerete nélkül nem sokat mond. Az 1930. évi népszámlálási kötet erre nem ad bővebb felvilágosítást, csupán az elektrotechnikai cikkeket előállító 72 személy (növekedésük 1920 óta 33%) mutat arra, hogy a megyében már érdemes volt a villanyenergia felhasználásán alapuló cikkek gyártásával, előállításával, javításával stb. foglalkozni.

65 Elgondolkodtató az is, hogy a gyárakban, ipari üzemekben, malmokban, sőt a mezőgazdaságban is jegyeznek fel — bár nem nagy számban — villanymotort, ami a villanyenergia gyér, de széles körű alkalmazását mutatja. Az energia nagy részét azonban még főként gőz-, gáz-, nyersolaj-, vagy benzinből szerzik, sőt a malmoknál a vízienergia alkalmazása vezet.

66 1926 őszén 20* 307