Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948 • 5

megnyilvánulásokat azonban korlátozta az a tény, hogy a párt baloldali tagjai ezeket elutasították. Az egyetlen kivételt ebben a vonatkozásban a svábkérdés jelentette, amelyet a párt képviselői és szónokai kivétel nélkül mindig napirenden tartottak és fel is használtak a választási küzdelemben.

130 Tolna megyében a párt tagjai szorgalmazták és követelték a kitelepítés gyors megindítását és befejezését, amelyből eredt a radikális Volksbundellenesség, de ez általános németellenességben is jelentkezett.

m Ezt a törekvést a megyében megfordult parasztpárti szónokok meg is erősítették. Kovács Imre, a NPP főtitkára 1945. szeptember 2-án tartott szekszárdi beszédében a következőket mondotta: „Azt hittük, hogy a svábok végre bele tudtak illeszkedni a megváltozott körülményekbe. Nem így történt... egyre szemtelenebbül provokálják a közéjük telepített székelyeket. Figyelmeztetjük a svábokat, hogy semmilyen körülmények között sem tűrjük tovább a székelyek zaklatását! A potsdami konferencia döntött sorsukról. Felszólítjuk őket, hogy hagyják el ezt az országot, mert ha osztozni akartak a hitleri Németország győzelmében, most osztozzanak vereségében is."

132 Az ilyen és ehhez hasonló megnyilatkozások csak olajként szolgáltak a tűzre, viszont a székely telepesek körében nagy sikerre találtak, amelyet megmutattak az elért választási eredmények is. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front negyedik pártja — a Kisgazdapárt — az augusztusi Országos Választmány határozataira építette választási programját, amelyet a választási küzdelem megindulásával igyekezett „továbbfejleszteni". Tolna megye kisgazda társadalma augusztus végén kapott tájékoztatást a választásokat illetően. Oltványi Imre, Mátéffy Géza és dr. Dulin Jenő ekkor még csak a párt választásokkal kapcsolatos felfogását közvetítette a tagság felé és néhány általános szempontra hívták fel a hallgatóság figyelmét. „Követelnünk kell a tiszta befolyásmentes, demokratikus választás lehetővé tételét, ez alapfeltétel!... Bármelyik párt nyerjen is eldöntő többséget a választáson, csakis koalíciós kormány kövétkezhetik... 1939-ben vezették be a titkos választójogot. A mostani választás lesz a pótvizsga, itt nem lehet elbukni, mert ha most nem jól, sőt kitüntetéssel vizsgázik le népünk, az esetben a magyar nép valóban éretlen volna a politikai önállóságra" — hangoztatták a vármegyei nagygyűlés nevezett szónokai.

133 A Kisgazdapárt választási programjában a központi helyet a polgári demokrácia és a polgári életforma „örök eszméi"-nek követelése foglalta el. így a párt nem anynyira gyakorlati politikai követelések megvalósításáért szállt síkra, hanem mindenekelőtt az „életformá"-ért. Ennek tartalmát, valamint annak a politikai és társadalmi berendezkedésnek a jellegét, amelynek kivívására szólították fel a szavazókat, nem igen részletezték. A párt helyi vezérszónokai — Dulin és Taksonyi — az október elején tartott népgyűléseiken a következőket mondották: „Teljes egészében értelmezendő demokráciát, melynek gerince és alapkelléke a nemzeti és egyéni korlátlan, de polgári szabadságnak feltétel nélküli megvalósítása, a tulajdonjog tiszteletbentartása és védelme, a rend

; a kölcsönös megbecsülés szellemének visszaállítása és fenntartása, a magyar élet és jobb jövő felépítése, a nemzet felemelkedése, a nagy demokratikus nemzetek elismerése és megbecsülése... A Kisgazdapárt nem ígér semmit, csak arra tesz hű fogadalmat, hogy eredeti becsületes és reális programjához hű marad, és küzd a demokrácia tiszta érvényesüléséért."

134 A párt célkitűzéseit konkrét formában csak a budapesti törvényhatósági választások után ismerte meg a megye kis« gazda párttagsága, amikor október 21-én Nagy Ferenc országos pártelnök meg30