Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. • 275

olyan téglagyár, ahol a munkások száma elérte volna a 20 főt. Ennek némiképp ellentmond egy 1904-ből keltezetFés a magyarországi ipartelepeket számba vevő jegyzék, amely szerint a dombóvári tégla-, zsindely- és géptéglagyárban 54, és a paksi gőztéglagyár rt. üzemében 49 munkás dolgozott 1904 végén. (Ez utóbbi üzemben 30 lóerős hajtóerő is rendelkezésre állt.) Ugyanez a kimutatás egy závodi téglagyárról is megemlékezik (Berger Salamon tulajdona), ahol 16 munkás állt alkalmazásban. — Az 1912. évi címtár pedig Gedeon és Kont paksi gőztéglagyáráról tesz említést, ahol 90 munkás ás 100 lóerős géppark állított elő faltéglát, burkolat- és kéménytéglát, hornyolt és lapos tetőcserepet, alapkövet. — Ugyanez a címjegyzék a Nagydorogi Mészkőhomokkőgyár Rt.-ről is megemlékezik, ahol 13 munkás (24 lóerős géppel) fal-, és dísztéglákat, mészkő- és tetőcserepet állított elő.

44 A Kapós völgyében az 1890-es években Lexa mérnök által létesített téglagyárban a századfordulón 15—20 fő volt az alkalmazottak száma. Ezt a gyárat 1912-ben Spitzer Nándor vette át és 1918-ban a kemencék bővítésével fokozta itt a termelést. Ugyanő volt az alapítója 1908-ban a dombóvári második téglagyárnak, amelyet Eszterházy-birtokon 25 évi bérlet fejében létesített. A munkát mindkét téglagyárban kézi erővel végezték, és becslés szerint 60—70 fővel dolgoztak. Spitzer 1910-ben a Konda patak völgyében is létesített egy téglagyárat, ahol 1914-ben Hoffmann-féle körkemencét építtetett. Ez is kézierővel működött, és átlagos munkásszámát 29 főre lehet tenni.

45 Tudjuk, hogy a megyében volt még téglagyár, de ezek adatait sajnos nem ismerjük. Mindössze alapítási évük maradt ránk. 1906-ban alapította Gauser János mészégető és fatelep-tulajdonos az alsónyéki téglagyárat. Egy későbbi (1942. évi) gyáripari felmérés 1914. évi alapítással jegyzi fel a leveli és 1917. évi alapítással a mázai téglagyárat.

46 Ez utóbbi mint Máza-szászvári Téglagyár Rt. székhelye Dombóvár, telephelye Máza néven került cégbírósági bejegyzésre.

47 1908-ban alapították Tamásiban és Szakcson a téglagyárakat, 1909-ben Hőgyészen és 1912-ben Varsádon. A szekszárdi első téglagyár alapítási éve 1888., valószínűleg csak kampányszerűen működött, mert sem munkásainak száma, sem a cég neve nem szerepel forrásainkban. Itt kell megjegyeznem, hogy egy 1914-ben készült címtár szerint Mázán 40 munkás, a bátaszéki Gauser malomban 50 munkás (28 HP), Pakson 90, (100 HP), Spitzer dombóvári üzemében 150 (3 HP) és Nagydorogon a Mészkőhomokgyár Rt. üzemében 13 munkás (24 HP) dolgozott. Eszerint tehát csupán ebben az 5 üzemben 343 munkás állott alkalmazásban és 155 lóerő összteljesítőképességű gép dolgozott. A kő-, föld- és agyagiparban tehát a századforduló után jelentős fellendülés látszik, bár elmarad az országos fejlődés mögött. A téglaiparban alkalmazott munkások száma az országosnak 0,31%-a, és a 9 üzem az országos 0,8%-a. (Lásd I. táblázat!) Alapjában véve tehát ebben az iparágban a megye kevésbé maradt el az országos fejlődés mögött, mint a többiben. Ebben nyilván nagy szerepe volt annak, hogy ez az iparág a nyersanyaglelőhelyhez közel települt és a környék igényét elégítette ki. Az országos felmérés adatai szerint a fa- és csontiparban Tolna megyében 1911-ig gyárjellegű üzem nem alakult ki. Egy 1912-ben készült iparvállalati címtár megemlékezik Weiszenberger János bonyhádi asztalosműhelyéről, amelyben 15 munkás végzett bútor- és épületasztalos teendőket, s az alkalmazott munkagépek 10 lóerő teljesítménnyel dolgoztak. Két év múlva már 20 mun284