Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

Koch felfedezése azonban nem oldotta meg a kolerakérdést, hiszen a betegség kialakulásának, lefolyásának és a vibriónak a szervezetre gyakorolt hatásának több fontos mozzanata csak az utóbbi évtizedben tisztázódott. Mielőtt a kolera hazai történetét részletezném, vizsgáljuk meg, hogy melyek azok a tudnivalók, a már írtak mellett, amik ezen betegség ismeretéhez szükségesek. A kolerát, a szűnni nem akaró hányás és hasmenés tünetei uralják, ami megfelelő kezelés híján, a szervezet nagy mennyiségű folyadék- és sóveszteségéhez vezet. A betegség forrása, nemcsak a beteg, hanem a tünetmentes ún. vibrió-gazda széklete is lehet. A fertőzés továbbításában ezen utóbbiak különösen jelentős szerepet játszanak, mert ők — tünet- és panaszmentesek lévén — másokat gyanútlanul fertőzhetnek.

123 A betegség gyógyításában a legfontosabb feladat a szervezet só- és folyadékának pótlása és a kolera-vibrióra ható antibioticumok adása. A kolerajárvány megelőzését célzó intézkedések között is jelenleg a hygiénés rendszabások megtartása és erősítése áll az első helyen. A járványt tömegoltásokkal nem lehet megelőzni, mert ezek hatékonysága kb. 50—60%-os és a védőhatás 6 hónapnál rövidebb ideig tart.

110 A fentiekből következtethetünk a kolerajárvány, napjainkban is tapasztalható terjedésére. Földünk lakosságának jelentős része azokban az országokban él, ahol a kolera manapság is otthonos. A nemzetközi közlekedés nem kis hányada ezeket a nem kellő hygiénés viszonyokkal rendelkező területeket is érinti. Mivel a fertőzést, a tünetmentes, egészségesnek látszó vibrióürítők is közvetíthetik, a járvány kialakulásának és terjedésének még ma is nagy a veszélye. Nem véletlen, hogy a WHO 1970. évi májusi közgyűlésén új nemzetközi egészségügyi szabályzat hozatott, amely hivatkozva az utasszám és az utazási sebesség nem várt emelkedésére (az utasszám 1951—1966. év között 7 millióról 50 millióra nőtt a világon), a fertőző forrásokkal szembeni küzdelmet igyekszik megkönnyíteni.

124 Az Egészségügyi Világszervezet azonban nemcsak a járvány megelőzésére tesz intézkedéseket, hanem hathatósan igyekszik gyógyszerekkel és oltóanyaggal segíteni a járvány sújtotta, főként a fejlődő országokat és ezáltal a korábbi 30—50%-os kolerahalandóságot csökkenteni.

116 Magyarországon 1831-ben jelentkezett az első kolerajárvány, amelynek alkalmával, az egykori feljegyzések szerint, több mint félmillió ember betegedett meg és a pandémia hazai áldozatainak száma, minden valószínűség szerint meghaladta a 250 000-et. Az Oroszországon, Lengyelországon és Galícián keresztül érkező járvány közeledésének hírére ugyan elrendelték, Galícia felől a határzárlatot, azonban ez sem tudta meggátolni a betegségnek hazánkba történő behurcolását. 1831. június 13-án észlelték Magyarországon először ezt a betegséget, a Tiszán lefelé hajózó sószállító emberek között. A kolerajárvány elleni védekezéssel megbízott helytartótanács által kiadott utasításoknak megfelelően felállított vesztegzárvonalak, védvonalak — ugyanúgy, mint a galíciai határzár elrendelése — nem tudták megakadályozni a betegség hazai elterjedését. A Felső-Tisza vidékéről a járvány továbbterjedt és 92 törvényhatóság területén rémítő pusztítást okozva, csak 1832-ben hagyott fel dúlásával.

125 Hazánk helyzetét súlyosbította, hogy ezen szomorú esemény alatt FelsőMagyarország jelentős részén véres parasztfelkelés tört ki, amelynek kirobbantásában a kolerajárvány és az ellene foganatosított intézkedések közvetlen szerepet játszottak. Az 1830-as, szűk termésű év után, a legsürgősebb mezei mun':>!