Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

tanácsi rendelkezés, az 1816. évben Jobaházi Dőry Károly elnökletével megalakult Mentő-himlő béoltására ügyelő deputatió és Babits Mihály, az új megyei tisztifőorvos lelkes és körültekintő munkájának eredményeként a beoltott gyermekek száma ismét emelkedett és a vármegyében elszórtan jelentkező himlőbetegségek száma csökkent. Az 1831. évi kolerajárvány Tolna megyei története A kolera, jcnint erre tudományos neve — cholera asiatica — is utal, Ázsiának rettegett, félelmetes fertőző betegsége. Igazi hazája India, ahonnan időnként, bizonyos körülmények között átterjed a szomszédos területekre, sőt más világrészekre is, pusztító járványokat okozva. Az irodalomban hét, ilyen több világrészre kiterjedő, számos országot érintő kolerajárvány ún. pandémia ismeretes. Az első 1817-től 1823-ig tartott, a hetedik pandémia 1961. évben kezdődött és napjainkban is tart.

110 A koleramegbetegedésnek tehát napjainkban is nagy a jelentősége. Eltekintve attól, hogy Földünk lakosságának jelentős része azokon a területeken él, ahol a kolera jelenleg rendszeresen előfordul, az időnként Ázsiától távoli földrészeken tapasztalható járványok pusztítása, a betegek gyógyítására és a betegség megelőzésére tett intézkedések számos problémát okoznak. Mindezek alapján nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, az 1971. év legsúlyosabb nemzetközi egészségügyi problémája a kolera volt.

111 Ahhoz, hogy felmérjük a kolerajárvány napjainkban mutatkozó jelentőségét, kísérjük figyelemmel az utolsó, még ma is tartó, három világrészen pusztító kolera-pandémia terjedését. A járvány 1961-ben tört ki az indonéziai Sulawesi (Celebesz) szigetről és mint a 17. ábrán látható, észak és kelet felé terjedt. Elérte Kínát és Koreát, majd Indián keresztül 1965/66-ban megjelent KözépKeleten. A lassan terjedő járvány az 1970. évben eljutott a Földközi-tenger keleti partjaihoz, a Káspi-tengerhez, valamint Afrika északi és nyugati részére. 1970-ben már öt európai ország: Anglia, Csehszlovákia, Franciaország, Szovjetunió és Törökország is jelentett, összesen 1911 kolerabetegséget.

112 A WHO jelentése szerint, ezen pandémia során 1961-től az 1970. évig bezárólag, tehát 10 év alatt, összesen 489 737 koleramegbetegedést jelentettek a világon.

113 A járvány, 1971-ben ismét új erőre kapott és elsősorban Afrikában folytatódott, de további megbetegedések voltak Európában is (Spanyolország, Berlin). Itt azonban gyors, szakszerű és erélyes intézkedésekkel sikerült megakadályozni a járvány kialakulását.

114 115 Ezen esztendő I. félévében a kolera 27 országban mutatkozott és a regisztrált esetek száma elérte a 65 000-et, azaz meghaladta az 1970. év összes kolerás betegeinek a számát. A 65 000 kolerabeteg közül elhaltak száma 10 600 volt, tehát a halálozási arány, halandóság napjainkban is kb. 16%. Különösen súlyosnak mutatkozott ezen idő alatt a járványhelyzet a Csád Köztársaságban, ahol 2 hét alatt 4464 megbetegedés történt, 1494 halálesettel. Az itt tapasztalható 33%-os halandóság a gyógyítási lehetőségek súlyos hiányára mutat.

116 248