Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

A kolerás betegek és országok száma a világon 1951—1970-igM

3 'f'.J J&Gj J0O3 JQ5S 1957 1&93

1 /£>«/ JS9<5 J3&5 /9S7 13£& 197^ o/-\scai-;ofc Amikor célomnak tekintem az első magyarországi kolerajárvány Tolna megyei történetét ismertetni, szükségesnek éreztem felhívni a figyelmet ezen betegség ma is nagyon aktuális voltára. A kolera régóta ismeretes Indiában. Szanszkrit nyelvű munkájában már Susruta leírta ezt a betegséget (Regöly-Mérei). Az innen kiinduló járványokkal szemben sokáig, szinte teljesen tehetetlen volt az emberiség. A fertőző betegségek felszámolása csak a XX. század fordulóján járt sikerrel. Mindaddig milliós nagyságrendben puszítottak és nyomukban városok és országrészek néptelenedtek el. Nem is lehetett ez másként, hiszen a fertőző betegségek — így a kolerának is — lényege ismeretlen volt. Egyesek ugyan zseniálisan megsejtették, mint pl. Girolamo Fracastoro, a páduai egyetem tanára, hogy a fertőző betegségeket nem látható, apró részecskék, a „járvány csirok" okozzák.

117 Ezen, korát messze meghaladó feltételezés mellett, tapasztalati tényekből kiindulva, még több helyes megfigyelés létezett a járványos betegségekkel, főként megelőzésükkel kapcsolatban. Ilyen volt többek között a vesztegzár intézkedés, amelynek eredete homályba vész. Régi történetírók szerint a vesztegzárat a XIV. században Velen249