Tanulmányok Tolna megye történetéből 6. (Szekszárd, 1974)

Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között • 207

Továbbá: „... ha az helységek elöljárói a feleletnek legnagyobb terhe alatt semmi újoncot helységükben elébb gyógyítani meg ne engednének, míg magát a jövevény a gyógyításra alkalmasnak lenni a vármegye főorvosától hozott írással ki nem mutatja." Babits Mihály még a következő kuruzslók elleni intézkedések foganatosítását tartotta szükségesnek: „... ha az ordinárius physicus, vagy akár mély más hivatalban levő magistratuális tiszt illyes veszedelmes emberekre akárhol akad, az minden jelentés nélkül tüstént a vármegye tömlöcébe vezettetni kinekkinek nemcsak szabad légyen, hanem kötelességében is álljon." Valamint: „... ne legyen szabad az helységeknek, sem másnak az illyes kóborló orvoslóknak dicséretekkel terhelt bizonyságleveleket kiszolgáltatni, mert ezek által nyújtanak nékiök módot és alkalmatosságot az alattomos, káros gyógyításra és csalárdságra. Ami pedig a Tekintetes Bertalan Gábor táblabíró urat illeti, arra őtet hivatalosan megkérem; ha más egyéb közjónak előmozdítására, mint a Ns. vármegyének egyik érdemes tagja ügyelni nem méltóztatik, az egészség dolgának rendes eszközlését se hátrálja. Ha már a szánakodásra méltó fiát — óh fájdalom

} az uzsorás kóborlók gyógyítására bízza is, de a számos adózó népet azoktul kímélje meg és a tanult orvosokat, kiknek tudományát megítélni nincs tehetségében, ne gyalázza." Ezek az intézkedések ma kétségtelen magától érthetődőnek, természetesnek hangzanak, de 150 évvel ezelőtt korántsem voltak azok. Akkori szemmel nézve meglehetősen radikálisnak tetszenek, dicsérvén Babits Mihálynak szigorúságát, álhatatosságát a kuruzslás elleni harcban. Intézkedések a szembetegek gyógyítása érdekében Mielőtt a múlt század eleji vármegye szembetegeinek gyógyítására irányuló törekvéseket részletezném, szükséges röviden ismertetni a hazai szemészetnek — mint külön tudományágnak — kibontakozását és az azt követő gyors fejlődését. Az 1770. évben Nagyszombaton alapított egyetem orvosi karán — noha önálló szemészeti tanszék még nem volt — rendszeres előadások hangzottak el a szemészeti tárgykörből, Plenck József Jakab, a sebészet és szülészet tanára részéről. Mind több szemészeti tárgykörű munka jelent meg ebben az időben, melyek közül Plenck szemészeti tankönyvét és a fenti szerző tanártársának Trnka Vencelnek, a bonctan tanárának — akinek hagyatékából a szekszárdi ispotály alapítására szolgáló tőke 1300 Ft-tal gyarapodott — két szemészeti gyűjtőmunkáját hangsúlyozom. Az 1777. évben a Nagyszombatról Budára költözött egyetemen létesült az első 2 betegszobával rendelkező szemklinika, amelynek létrehozása Stáhly Györgynek, a sebészet és szülészet akkori tanárának nevéhez fűződött (1801), aki a szemészeti előadásokat is tartotta. A klinika megalakulását követően az önálló szemészeti tanszék létesítése és az országos szemész főorvosi állás rendszeresítése (1803) volt az első jelentős állomása annak a felvirágzásnak, amely a szemészet hazai történetében a XIX. század elején megindult.

57 Az országos szemész főorvosi állás rendszeresítésének azért volt nagy jelentősége, mert e tisztségnek viselői látták el vármegyéről vármegyére járva, az egész ország szemorvosi teendőit. Hivatásuk maradéktalan teljesítése szinte 230